|𝐆𝐮𝐧𝐧𝐚𝐫𝐬𝐞𝐧 𝐈𝐬 𝐦𝐲 𝐋𝐨𝐯𝐞𝐫| M&M🌹[BEFEJEZETT]

68.rész-Él még?...

D-És most hogyan tovább?

M-Semmi baj bogyó,majd én ezt megoldom..-csapta rá a választ,ezzel egy ütemben egy leheletnyi puszit küldött Dor homlokára.

Észrevehetően zavarba jött,majd mosolyogva az ablak felé fordult.

T-És mi pattant ki az agyadból..?-emelkedett előre mire Marcus felvont szemöldökéből és a ritka "mindjártúgy meglátodhogyösszefosodmagad" mosolyából már minden értelmet nyert.

H-Tinus,szerintem legközelebb maradj csendbe..-nyeltem nagyot.

Mac erőből padlógázat nyomott,mire Tinus előre esett.Én és Dor a szánk elé kaptunk,Mac pedig nagyot nevetve köpött az öccsére.
Visszaültettem az ülésre a fejét fogó fiút majd megéríntettem a homlokát.Egy szisszenésre figyeltem fel.

H-Ennek még nyoma marad..-mondtam búsan.

A kocsi hajtani kezdett,majd mikor majdnem elértük a bójákat,Marcus felhajtott az út szélén lévő domb szélére.Sikítoztunk,ordítottunk.Kezdem beleélni magam a GTA-hoz hasonló helyzetünkbe,mikor egy hirtelen mozdulattal egy fájdalmas csapódással értünk földet.
A kocsi minden tagja nagy levegőt vett,s egyszerre fùjta ki.A GTA-t megalázó akció után egy éles kanyart bevetve már a korház parkolójába voltunk.
Elfoglalva az egyik parkolót a nagy okos megszólalt.

M-Na?Meghalt valaki?!-nézett ránk önelégült arcal,majd a vállát leseperve mosolygott.Mint aki jól végezte dolgát..-.-
Mi-MAJDNEM!!-akadtunk ki,mire a nagycsávó összerezzent mint kisnyúszi a rókától.

Egy "faszkivan" sóhajtással mindenki kiszállt a járműből,csak akkor pillantottuk meg a rendőrautókat.Nem is egy volt,hanem 2-3.Folyton jöttek a szirénázó kocsik,a létszám megállás nélkül nőtt.Minden rendőr a korház felé rohant.Mi négyen tinik egymàsra meredve bambultunk,majd mi is útnak eredtünk.

Felérve anya kortermébe vettük figyelembe a sok zsarut a bizonyos szoba előtt állni.Kilèpett onnan egy nő aki stresszet sugárzó pillantásokat vetett ránk.

Nő-Holly kisasszony,az édesanyja minden viszonnyal kérdés nélkül elhagyta az épületet.Sehol nem tanáljuk..-közölte velem a meghökkentő hírt,melyre a reakcióm egy aprócska botlás volt hátra.
Nő-Egyetlen nyomunk tőle,egy levél,melyet önnek szánt..-adott a kezembe egy borítékba csomagolt levelet.

Bolíntottam egyet,majd hátrafordultam a többiekhez.Mind a hárman hangatalanul néztek rám majd egy lépést tettek felém,s egy csoport ölelésre mindenki szétárta karjait.Énis előre léptem eggyel,majd könnyekkel áztatva arcom,mindenki megölelt.Martinus egyszer csak elengedett,s a hátam mögé lopakodott.Úgy ölelt tovább.Közben apró csókokat helyezett nyakamra.

H-Menjünk haza..-töröltem meg pirosba borult szemeim.

Választ még mindíg némán kaptam meg,egy egyszerű bolíntás volt.

Végig a fájdalom gyötőrt..
Miért hagyott itt?
Miért szökött meg?
Most hol van?Jól érzi magát?Meggyógyult?
Vagy még most is szenved?
Egyáltalán él még?...

Hellokaa!❤
Itt volna a "szívszaggató"rész(egyáltalán nem lett az,s egyáltalán nem lehet átélni..):(
Ha mégis tetszene akkor⭐💬
Kiss!💋