|𝐆𝐮𝐧𝐧𝐚𝐫𝐬𝐞𝐧 𝐈𝐬 𝐦𝐲 𝐋𝐨𝐯𝐞𝐫| M&M🌹[BEFEJEZETT]

74.rész-mai se lesz átlagos...

De azért mégis..mi lehet a titka?....

Egy telefonhívás hívott vissza a földre,ami Marcustól származott.
M-hoppá!-kapta elő a rezgő telót-egy pillanat és itt vagyok!-lépdelt a konyha felé ès már beszéltek is.

Körülölbelül 2 perc volt,már újra köreinkben láttuk.

T-Ki hívott?
M-Csak Sky.lesz egy házibuli,s meghívott minket!Elmegyünk?-csillant fel a szeme.

Sky az osztálttársunk.Jó haverságba vannak a fiúkkal,akárcsak velem és Dorral.

Mi-Nem kérdés!-csaptunk a lecsóba.
D-Hányra kell menni?
M-Olyan este fél 7 fele és hajnal 3-ig biztos csapassák!
H-Nem hinném,hogy addig maradni fogunk.
D-Hogy én nem maradok addig az tuti biztos!

Beszélgettünk nevetgéltünk,s már kezdtünk megfeletkezni az előbbiről.
A fiúk arra jutodtak ki mennek az udvarra focizni,mi ezt most kihagytuk.Kiültünk a székekre és néztük,ahogy a fiúk játszottak.
[...]
A foci végén a srácok fáradtan dőltek le mellénk a székekre,mire megtapsoltuk őket,dícsértük őket,mint a 10 éveseket.
Egy újabb telefon hívás,ami most Dorisé volt...

~Doris szemszöge~

D-Ügyes voltál,szívem!-pusziltam volna arcon,de ő elfordítodta a fejét,s ez szájra puszi lett.

Telefonom zengése zavart meg minket.
Hát ezt nem hiszem el....

D-Egy pill és folytatjuk!-suttogtam,majd reakciót nem várva bementem a házba és felvettem a telefont.

-Szia kincsem!
-Anya?Szia!Miért hívtál?
-Mégsem 1 hét múlva indulunk haza,hanem már 3 nap múlva!
-Tényleg??-örvendtem meg-A-az hogy lehet?
-Szívem majd ha haza megyek elmondom,most sietek a szállásra mert össze kell pakolnunk!Puszillak,vigyázz magadra!Nagyon szeretlek!Szia!-letette.

Nagyon megörültem neki,hogy nemsokára láthatom anyát,már nagyon hiányzik.Az öcsémet is mikor láttam utóljára..

Nem is tudom mikor tettem be a lábam a házunkba..haza kéne menni meglátogatni az épületet,hogy rendben van-e.
Visszamentem a többiekhez,s tisztásztam a döntésemet.

D-Srácok,kaptam egy hívást anyától,hogy már 3 nap múlva jön haza.-mosolyogtam.
H-Na az tök jó!-mosolygott vissza.
D-Bizony az!Haza szeretnék látogatni,megnézni,hogy minden rendben-e,de a buli előtt vissza fogok érni!
M-Menjek veled,Bogyó?
D-Most nem.Egyedül szeretnék egy kicsit nosztalgiázni!-mondom szemébe.

Egyet bolíntott,megértedte,hogy hiányoznak anyáék,így hát elköszöntem és már el is indultam a házunkhoz,ami pár utcányira volt tőlünk.

Ahogy a hófehér emeletes kertesház felé közeledtem,egyre több dolog jutott eszembe.Mennyit játszodtam ezen az udvaron Hollyval és az öcsémmel együtt.Mennyiszer estem le arról a piros hintáról mai napig.

A házkulcsomat elővettem s egy nagy levegő után beraktam és elfordítodtam a kulcsot.Kinyitom a fehér ajtót,mely elém tárja a hàz tartományát.Kissé poros bútorok és csend uralta a házat.
"Ilyen sokáig nem voltam itthon?"-beszéltem magamba,ahogy megsimítodtam egyik elég poros kisszekrényt.A padló egyezett a suli padlójával.Mind kettő piszkos,mint a szeméttelep.
Ki kellene takarítani..
Eskü felkeresek egy orvost a magamba beszélés jóvoltából...

Felkaptam a parfist,s nekiládtam a házat rendbe szedni,hogy anyáékat ne egy szarkafészekbe várjam haza.

~Holly szemszöge~

Doris elmentével a fiúk is lassan hazavsndoroltak,hisz a Doristól elhangzottak miatt eszükbe jutott,hogy "hoppá!Nekünk is van egy családunk!".Tinussal egy csókal Marcustól pedig egy ölelésel búcsúztam.Egyedül maradtam ebbe a kurva nagy kecóban,így unalmamban készítedtem magamnak kaját,ami melegszendvics lett.A tévé előtt tömtem be magamba.