Egy FTM élete

Haza

Ég... felhők.. nézek ki a kocsiablakon, füles a fülemben, és hallgatom a Black Veil Brides - In the end című számot. Édes anyám előző héten halt meg, és most itt dekkolok a keresztény faterommal egy kocsiban.. - Faszom... jelentem ki hallkan, amire a keresztény faszfej is felfigyelt és összeráncolja a homlokát.
- Ne emlegess olyat ami nincs..
- Tudod, hogy ez lényegében nem igaz
- De te lány vagy, és lány is maradsz!
A lószart..- gondolom magamban, majd mind ketten elkussolunk. Az eső is elkezdett esni, de vígasztalt a tudat, hogy már csak 2 órát kell kibírnom ezzel a hülyével egy légkörben, utána kuporodhatok be a sötét szobámba.

Otthon.. ki baszódom a kocsiból, már venném elő a kulcsot, amikor faterom kimondja a volt nevem...
-Georgina! Azonnal jössz vissza!
Hogy csapjon beléd a menydrgős ménykű recsegve és kacskaringósan!...
- Igen, mit akarsz? - kérdezem lenézően.
- Nem akarom, hogy csak úgy bemenj abba a lukba, szépen megvárod, amíg összepakolom anyád cuccai...
Az utolsó szónál elcsuklik a hangja, de ő folytatja a pakolászást.
Nem értem ezt a csávót... gyűlöli amiért ilyen vagyok és amiért ez vagyok, dühös amiért nem szeretek vele lenni, és szomorú muter halála miatt... ha én ezt megérteném..