Egy FTM élete

Meg nem bánt éjszaka (18+)

Felmegyünk a lépcsőház 5. emeletére, majd Adam nagy nehezen előveszi a kulcsot. Kinyitja lakása ajtaját. Kőrbe néztem.
-Rend!
Kiáltottam fel a meglepettségtől. Adam kicsit megszédülve, de körbe mutatta a csodás rendben lévő lakását.
-Megkérdezhetem miért van ilyen szép rend?
-Nem sokszor vagyok itt, utoljára talán egy hónapja voltam. De még mielőtt elmentem, rendet csináltam mert általában vendégek szoktak itt lenni egy délutánra, úgyhogy legyél megtisztelve mert te vagy eddig az első olyan vendég aki itt alszik.
-Oh de jó! És hol fogok aludni?
Megfogta a kezem
-Gyere, megmutatom.
Magával rántott majd egy sötétebb folyosó szerű kisebb rész végi szobába berántott. Hatalmas nagy ablaka volt, amin keresztül a Hold fénye teljesen beterítette a hatalmas szobát. A falat világosabb szürkének láttam. A szoba közepén hevert egy nagy francia ágy, amin mintha nem feküdt volna még soha senki. A hófehér takaró virított a holdfényben.
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Adam letepert az Ágyra és felettem van. Lassan, de közeledik felém. A fülemhez hajol.
-A válasz a kérdésedre: itt mellettem vagy rajtam, ahogy akarod.
Feljebb emelkedik, hangosan nyelek egyet majd letámadja az ajkaim. Csókja édes volt, akár a méz. Behunytam a szemem és viszonoztam a csókot. Nyelveink együtt mozogtak, mintha táncot jártak volna ajkainkban. Kezdett egyre vadabbá válni a csók és belesuttogtam:
-Ne engedj el!
-Kérésed számomra parancs.
Dereka feljebb tolt, megfogta a csípőm, felültetett, majd hirtelen felkapott. Lábaim körül ölelték a derekát és neki tolt a falnak. Elkezdte a nyakam lágyan harapdálni közben kezével rámarkolt lenti püspökfalatomra. Ajkával egyre lejjebb ment, de akadály volt a pólóm igy vissza dobott az ágyra, gyorsan letépte rólam, de felült és elgondolkozott.
-Am.. Neked az kellemetlen lenne ha...
-Mi is?-kérdeztem lihegve.
-Hát ha levenném rólad a mell leszorítót. Kiélvezném amig még biológiailag nő vagy. De persze ha nem bánod.
Ezen elgondolkodtam, de nem akartam megvárakoztatni Adamet.
-Tudod mit? Neked megengedem.
Nem kellet kétszer mondanom, azonnal letépte rólam a leszorítót. Végig nézett.
-Szépek.
Piros lettem, mint egy érett eper.
-Szabad?-kérdezte perverz mosollyal az arcán.
Én csak bólogattam. Megmarkolta, majd elkezdte lassan masszírozni. Hallkan nyögdécseltem elpirult arccal. Egyre jobban, egyre erősebben. Én csak nyögdécseltem egyre hangosabban és hangosabban. Édes nyelve egyre lejjebb ment csupasz testemen. Kebleim már teljesen nedvesek voltak a nyáltól. Egyre lejjebb és lejjebb megy. Elér a boxeremig. Leállítom. Kérdően néz.    
- Tudod rajtad még van ruha
Mosolyog -Tán le akarod venni?
Bólogatok. Átfordít, ülök az ölében és nem kellet várnom semmire, erőből hozzászorítottam az ágyhoz majd a nyakához láttam. Szép nyaklánc mintát csináltam aljkammal, de a kulcscsontja kidíszítését akadályozta a pólója. Gyorsan letéptem róla majd a kulcscsontjához is neki láttam. Derekát finoman karmolászva lejjebb mentem, és édes kis pocakját nyalogattam, miközbe a kezeimmel éppen csatoltam ki az övét. Az utolsó öv csörgésnél abbahagytam a nyalakodást, felültem, kigomboltam nadrágján a gombot és lehúztam a cibzárt. Gyorsan lekaptam róla a nadrágot és mivel a zokni is idegesített így azt is. Egy gyönyörű élénk piros látványa fogott meg amiben valami dudorodik.
-Jaj, hogy történt kis fiam? Adhatok rá puszit? nagyon csúnya dolog történhetett ha így meg- khm akarom mondani fedagadt.-mosolyogtam perverz vigyorral.
-Szóval így játszunk. Legyen. Beütöttem és bedagadt, Nem tudok vele mit csinálin. Nem akarsz segíteni rajta Anyuci?
-Apuci, de most az egyszer elfogadom. Előszőr fel kéne mérnem akarom mondani meg nézzem mekkora a kár. Megmutatnád nekem fiacskám?
-Persze Anyuci.
Lassan lehúzta élénk piros boxerét és egyszer csak előugrott a Csoda. Csillógó szemekkel és perverz vigyorral néztem rá.
-Oh hát ez tényleg súlyos. Megfoghatnám, hogy mennyire dagadt meg? 
Adam perverz mosollyal bólógat. Végig simítom rajta a kezem majd gyengéden megmarkolom. Adam egy halkat nyög, de élvezzük tovább a játékot.
-Adhatok rá egy gyógypuszit?
-Hát jól esne.
Óvatosan megpuszilom, majd majd bő nyállal ráhelyezem a nyelvem és végig nyalogatom. Adam már egyre hangosabban nyögött. Belemarkolt a hajamban és tudatta velem, hogy jól csinálom és ne hagyjam abba. Egyre hevesebben és hevesebben jalogattam míg enyhén rá is haraptam. Felszisszent. Én csak folytattam tovább, meg se álltam, de Adam felhúzta a fejemet.
-Elmehetek a szádba Anyuci?
Csak mosolyogtam és mellé feküdtem.
-Ahhoz neked is dolgoznod kell kicsi fiam.
-És ha nincs kedvem hozzá?
-Na jó. Egye fene!
Rá ülök. Csak nézek Adamre.
-Akkor legyen?
-Ahogy gondolod.
Mosolyog perverzen, és én is elmosolyodok. Megfogom, és elkezdem nyalogatni. Kezeimmel rásegítek majd ajkammal is. Adam egyre hangosabban nyög. Én egyre gyorsabban, de néhol lassabban mozgatom kezeim, nyelvem és ajkam.
-El fogok men...ni!
Ement. Én csak néztem magam elé.
-Hm. Finom vagy.
-Am van egy kis maszat a pofidon.
Rám mosolygott, az éjjeli szekrényről el vett egy zsebkendőt és megtörölte a pofimat. Mellé feküdtem és megcsókoltam pofiát.
-Remélem jó voltam.
-A legjobb.
Mosolygott, majd átkarolva megölelt.
-Akkor ez barátság extrákkal?-kérdeztem kicsit fáradtan perverz mosollyal arcomon.
-Valami olyasmi.
Rám mosolygott és homlokomra nyomott egy csókot.
-Gondolom fogunk erre emlékezni, ha felébredünk. Nem?-kérdeztem.
-Szinte biztos, -kuncogott- de lehet, hogy lassan aludnunk kéne. Legalább is én elfáradtam.
Mosolygott perverzen, majd megsimogatta pofimat.
-Aludjunk.-jelentem ki mosolyogva, majd közelebb bújok Adamhez.- Azért kérdezhetek valamit még alvás elött?
-Persze.
-Megbántad ezt az éjszakát?
-Egyáltalán nem. Sőt, szeretnék még több ilyen éjszakát, persze ha nem lenne ellenedre.
-Meglátjuk, de nem, nem lenne ellenemre szerintem.
-Akkor megbeszéltük.
Átkarolt, fejemet a melkasának szorítottam és mikor már elaludt és édesen szuszogott, halkan suttogva mondtam:
-Szeretlek.