Bria Time-Oneshots

2.Marvel-×reader

(T/N)=Te neved
(Gy/N)=Gyereked neve

Egy fárasztó nap után végre hazaérsz, az autóból pakolsz ki éppen. Férjed megjelenik az ajtóban, karján (Gy/N).

-Későn értél haza.-Puszil homlokon.

-Dugó volt az autópályán.-Válaszolod kimerülten. A gyerek rendíthetetlenül kapaszkodik apja pólójába, majd átveszed tőle.

-Beviszem a dolgokat.-Ajánlja fel istenség párod a segítséget, amíg te bemész a házba, karjaidban a hajaddal játszó babával.

...

Miután a kicsi elaludt, fáradtan dőltél férjed mellé a kanapéra. Fejedet a vállára hajtod, aki puszit nyom a nyakadra. Ezt csak fáradt mosollyal díjazod.

-Túlhajszolod magad, (T/N).-Mered rád komolyan zöld szemeivel.

-Loki, látod mennyi dolgom van. És ott van még (Gy/N) is, akit nem hagyhatunk magára.-Húzod magad elé a kanapén a lábaidat. A fekete hajú isten oldalról átkarol.

-Neked pihenned kell, Szívem. Ennek nem lesz jó vége.-Vett az ölébe, akár egy kisgyereket szokás.

Nem ellenálltál, csak fáradtan sóhajtottál egyet. Épp tiltakozni próbáltál volna, amikor a zöldszemű csókba húzott.

Csak csitítani akart, mégis hosszú csók lett, végtelen.

Csak kapkodtátok a levegőt, aztán felnevettél.

-Shhhh, mit nevetsz? (Gy/N) alszik, hiszen tizenegy óra van.

-Mégis a kanapén ülünk, és levegőért küzdünk.-Ingattad meg a fejed nevetve.

-(T/N), hihetetlen vagy.-Nyomta száját a tiédhez mégegyszer.

-Ki a hihetetlen?-Nevettél a lehető leghalkabban.

Most csendes-tűzszünet következett, mert te túl fáradt voltál ahhoz, hogy bármit is mondj. Az istenség pedig szimplán szerette a csendet, mégis végül Ő törte meg azt.

-Amíg elutazunk, (Gy/N)-ra/re Thor fog vigyázni. Holnap kinézem a helyet, a hétvégén megveszem a repjegyet.-Mondta végül ellentmondást nem tűrően.

-Loki én...

-Shhhh....-Tapasztotta ujját a szádra.-Elmegyünk, és kész. Thor jól fog bánni (Gy/N)-val/vel. Bízz bennem. És benne, a bátyám.

Megadóan megráztad a fejed, és védekezően magad elé tartottad tenyereidet.

-Megadom magam, az Asgardi herceg nyert.-Pusziltad arcon.

-Mindig nyer.-Ölelt magához.

Erre egy halvány, bágyadt, és kimerült mosolyt fedezhetett fel szád sarkában párod.

...

És komolyan elrángatott oda. Azon az estén egy stégen ülve lógattátok lábaitokat a hűvös, áttetsző tengervízbe. Abban néha felbukkant egy-egy színes, vicces hal. A térdeden összekulcsolt kezetek pihen. Fejedet a vállára hajtod, és így bámultok a naplementébe.

-Hé, minden rendben van odahaza. Ne stresszelj már ennyit!-Csókolt meg.

A távolban mozgást véltetek felfedezni. Mindketten érdeklődve figyeltétek az egyre közeledő "sereget".

-Delfinek, ezek delfinek!-Ujjongott Loki, amire felnevettél.

-Nem láttál még delfint, baba?-Nevettél még mindig.

-Nem mondhatni, csak Thortól hallottam hogy néz ki. Hasonlít az Asgardira.-Tanulmányozta a vízben táncoló, fickándozó állatokat.

-Igen? Na majd elmegyünk Asgardba is delfint nézni.-Humorizáltál.

Mire észbe kaptatok, a stég körül lett véve a delfincsapattal. Loki élvezettel simogatta a vízből kikandikáló delfinfejeket.

-Ez imádnivaló.-Jelentetted ki.

-Micsoda?

-Te, meg ez az egész.

-Mocskosul szeretlek, (T/N). Nem is tudod mennyire.-Állt fel a stég széléről, és magához húzott egy mély csókra.

-Én is. Én is szeretlek, te Asgardi.-Döntötted a fejed mellkasának.

Mielőtt távoztatok a szállásra, le kellett fotóznod neki, és egyértelműen a bátyjának a delfineket. Aztán összekulcsoltátok a kezeteket, és visszaindultatok a hotelba.

Ezt az utazást könyvelted el a legjobbnak egészen addig, amíg évek múlva vissza nem jöttetek (Gy/N)-val/vel.