Egy éjfúria és egy viking lány barátsága [félbe marad]

A titokzatos nő

Egy sárkány repült be. A lány elcsodálkozott, hogy négy szárnya van. Kiszabadult és a sárkányon egy nő állt és mentek volna, de akkor Kira megszólalt.

~Ott a sárkányom. Abban a cellában. ~mutatott felém.

A sárkány felém repült és kiszabadított. A nő csodálkozott, de lenyelte a dolgot. Egy nagy jégborította helyre értünk.

-Tudsz az én nyelvemen beszélni? -érdeklődött.

-Igen. De sárkány nyelven is. -mondta mire a fülemmel megcsaptam a fejét. -Hopsz. Sok infó! -nevetett.

-Ő egy... -nem hagyta, hogy befejezze folytatta.

-Fajtiszta éjfúria-e? -néztett kérdőn a lány mire csak bólintott. -Igen az. -lenézett rám és tuttam mire gondol ezért bólintottam. -A három testvérével együtt. -mosolyodott el.

-Van három testvére? -ámult el. -Ez lehetetlen! -nem értem mire akar kijukadni, de ez furcsa.

Nem lehetetlen! Hisz igaz. Furcsa, hogy így ki jelentette ezt.

Kiara szemszöge

Fura, hogy csak úgy ki jelentette.

-Ezt, hogy érted? Az életem felét velük töltöttem. -nagyon furán néz. Ekkor ütött belém, hogy elszoltam magam.

-Ezt mikor akartad lemondani? -lett ideges. -Az is lehetett volna, hogy csak úgy megölnek! -kezdett ordítani.

Ametisztnek nem tetszett ezért védelmező pózt vett föl és morgott. Persze a másik sárkány röktön védte a gazdáját. Aszem ideje beleszólni!

~Elég legyen!~üvöltöttem. Ametiszt megilyedt és lapított a másik meg, meghátrált. ~Köszönöm. ~gúnyolódtam velük. -Na szóval tisztázzunk pár dolgot! 1. nem tartozok neked magyarázattal csak felhőugrónak! 2. ha még egyszer megtámadjátok egymást nem ússzátok meg egy szimpla ordítással. Érthető voltam? -néztem dühösen. A sárkányok bólintottak és Valka is.

~Kira! Sárkánylovasok! ~szólt ametiszt és felpattantam rá.

Ametiszt szemszöge

Miután szóltam felszállás elött észre vettem egy éjfúriát. Dark volt az. Egy fiú ült rajta.