Egy éjfúria és egy viking lány barátsága [félbe marad]

A viking lány

Ma indulunk tovább egy medencébe de smaragd földhöz köt azzal, hogy mindig csak vigyázni akar rám.

Ott lazultam a medencében mikor halottam ahogy elordította magát, hogy segítség.

~Megyek smaragd! Tartós ki! ~ordítottam neki.

~Siess.~ordította már felakarta adni de én diettem.

Egy lány szenvedett a bátyám elött. Megkellet őlnie egy sárkányt de nem tudja megtenni. Ezért előjöttem a fiú nagyon megilyett, de én barátságosan közeledtem.

A lány kinyujtotta a kezét én megilyettem de beleragtam a fejem.

Ez után gyorsan kivettem a fejem a kezéből és ki szabadítottam a bátyam.
Elrepültünk de nem sokáig mert smaragd lezuhant.

~Mi a baj?~fagattam kétségbe esetten.

~Nem tudok repülni! Megsérült a farok lapátom. ~közölte a tényeket.

Ekkor a lány újra megjelent. De most rongyal és fertőtlenítővel.

Meglepődtem, de ha segít az csak jó! Nem értette a nyelvünk de majd megtanítom neki.

Ellátta smaragdot és adott nekünk egy pár halat. Én önelégülten néztem smaragd megdöbbent arcát. Este ledöltünk velem aludt a lány.