Egy éjfúria és egy viking lány barátsága [félbe marad]

Egy új éjfúria

Kiara szemszöge

-Menny! -ordítottam akaratom ellenére. Felszálltunk és röktön harcba keveredtünk az éjfúriával. De Asztrid beleszólt mert győzelemre álunk.

-Ne! Hablaty ő barát! -ordítja a lány. A fiú abba hagyta a harcot és mehettünk.

~Tünjünk el pajti! ~szóltam ametisztnek, de a fiú vagy döbbent volt vagy félt.

Mindegy elakartam menni, ametiszttel, de a fiú követett. Utálom ha követnek. Ahj.

-Rázd le pajti! Gyorsabb vagy nála! Pótfarokkal lassabb az éjfúria! -próbáltam ösztönözni sikeresen.

Lehagytuk őket és fedezékbe húzódtunk. Láttam amint a fiú kétségbe esve keres. Ekkor ért utól minket Asztrid.

-Hablaty hagyd! Elmentem! -repült oda a fiúhoz. -Nem segít ha kétségbeesel. Te is tudod. -ezzel a fiú az, az Hablaty megfurdult és elmentem. Mikor már halló távon kívül volt Asztrid keresni kezdett. -Kira! Hé Kira hol vagy? -ordítozta.

-Ittvagyok! -jöttünk ki a kő mögül. -Miért volt kétségbe esve? -érdeklődtem.

-Mert a sárkányának fogatlanak nincs párja és azt hittük, hogy az utolsó a fajából. -magyarázta miközben felszálltunk.

-Ha ametiszt engedi akkor felőlem bemutatkozó a tűnj neki. -erre annyira megörült, hogy majdnem leesett.

-Akkor gyere a sárkány peremre! -vezetett elöl.

Egy kis repülés után megláttuk és ametiszt gyorsítani kezdett. Én meg hátra néztem és Asztrid meglepődött arcát látva elnevettem magam. Mikor leszáltunk egy kicsit kövérebb fiú rohant hozzám és ezzel beindítva ametiszt védő ösztönét. Ekkor az éjfúria a fiú elé ugrott és egymásra morogtak. Én autómatikusan közéjül mentem és halottam meg Hablaty hangját.

~Elégvolt!,~ordítottam ametisztre. ~Ha lősz akkor mind ketten tudjuk mi lesz! ~ordítottam továbra is. Ametiszt morogva hátra furdúlt és arrébb ment. Én az éjfúria felé furdúltam. ~Szia! Nem akarunk bajt! Sajnálom az elöbbit. Lehetne béke?~nyujtottam a tenyeremet és egy kis habozással beletette a fejét.

-Ezt, hogy csináltad?-kérdezte Hablaty miközben közelebb jött. Én ametisztre néztem és bólintott.

-Én beszéltem a sárkányok nyelvét. -figyeltem fojamatosan ametiszt reakcióját. -Meg amúgy is nem ő a legmakacsabb éjfúria akivel találkoztam. -nevettem el magam.

-Találkoztál más éjfúriával is? -csillant fel a szeme az örömtől.

Ránéztem ametisztre és morogni kezdett. Ne már! Pont most? Pont benne nem bízik? Fúra dolog ez tőle.

-Sajnálom, de nem mondhatom el. Ametiszt nem engedni. Sajnálom, de nem bízik benned és tényleg sajnálom, de ha nem bízik valakiben akkor én se! -fel ültem ametiszt hátára és elmentünk. ~Mi a baj pajti? Hiszem az éjfúria bízik benne te miért nem? ~érdeklődtem.

~Nem benne nem bízom! De volt ott egy vadász! ~morgott egyet. Ekkor egy háló lelökött ametisztről és a tengerbe estem.

ametiszt szemszöge

Mikor Kira leesett üvöltöttem egyet az éjfúriának persze válasz, azt röktön kaptam. De én is a tengerbe estem és merültem. Ekkor egy lánc elkezdett kihúzni, de persze röktön kiszabadítottam a farkak a láncból. Mikor megláttam Kirát  megszakadt a szívem mert nem bírt mozdulni.

Ebben a pillanatban merült le az éjfúria. A fiú felém úszott és kiszabadított a hálóból. Röktön Kira felé vettem az irányt és kirepültem a vízből. Persze a fiú követte a példám és kirepült a sárkánnyal a vízből.

Kirát nem vittem el hozzájuk a vadász miatt. De kiderült, hogy az éjfúria ténykeg dark és nagyon kedves sárkány lett belőle. A testvéreim eltüntek és nagyon aggódom értük.

Kiara szemszöge

Mikor felébredtem egy tengerparton voltam. De sehol ametiszt, smaragd vagy holdkő. Aggódik értük mert ametiszt soha nem hagyna egyedül ahogy én se őt. Ekkor egy vad és sérült sikló jött ki a bokrok közül. Lassan közeledtem felé ne hogy megilyedjen.

~Hé! Szia pajti! Segíthetek? ~a sárkány bólintott és a szárnyát mutatta. ~Jól van ez egy kicsit fájni fog! ~mondtam, de mikor le fertőtlenítettem ordított egyet a fájdalomtól. ~Sajnálom! Nem tudtam, hogy ennyire fájni fog. ~nyugtattam.

~Nem gond sárkánylány. Nálad nem baj. ~erre annyira meglepődtem, hogy elfelejtettem a külvilágott pár percre.

De aztán fogtam fel mit mondott nekem. Sárkánylány. Mi? Sárkánylány? Mi ez az egész? A legfontosabb, hogy hol lehet ametiszt, smaragd és holdkő!

~Miért hívsz sárkánylánynak? Amúgy meg hol van ametiszt és a testvérei? ~kezdtem ideges lenni. Ekkor ametiszt lépett ki a bokor mögül. Sérülten! ~AMETISZT! ~ordítottam futás közben. Vajon mi történt vele? Mivel csatázott? Ami a legfontosabb, hogy hol és mikor.