A suli rosszfiúja👀🌙

Leléptünk

-Gyere lépjünk le! - nyujtotta a kezét felém.
-És ne szóljunk senkinek?
-Nem. Csak mi ketten. - mondta közel hajolva hozzám. Nem tudtam ellenálni neki.
-Jó. Menjünk. - mondtam. Kezem a nyaka köré fontam és megcsókoltam.
-Hmm.. nem is tudom ha el akarok menni már. - mondta vigyorogva.
-Nem nem. Mostmár megyünk. - mondtam végigsimítva az arcát a kezemmmel.
-Jó... ha muszáj.. menjünk.. - mondta nevetve. - De ezt majd befejezzük valamikor.
-Okééé.- mondtam hangosan nevetve.
-Akkor hova akarsz menni?
-Őszintén nem tudom..- mondtam nevetve.
-Jó. Akkor én választom. Hmm..bérelhetnénk egy kocsit és kocsikázhatunk.. vagy mehetünk étteremben vagy moziba vagy igazából bárhova csak veled legyek. - mondta a szemembe nézve.
-Béreljünk autót!- mondtam boldogan.
-Rendben, de én vezetek!
-Nekem megfelel.- mosolyogtam.
-Akkor gyerünk!
Elmentünk egy helyre, nem messze a hoteltől, és béreltünk egy kocsit. Nem volt olcsó, és meg kellett birkózzak Zane-nel, hogy ki tudjam fizetni a felét. Nem sikerült. Ő fizette az egészet. Teslát béreltünk. Valószínűleg azért nem volt olcsó. Kívülről belülről gyönyörű volt. Matt szürke volt, piros részletekkel. Az ülések hófehérek, minden tiszta. Az autóban vanília illat volt, az autóillatosítónak köszönhetően.
-Vigyázzatok rá! - mondta az autó tulajdonosa. Kiderült hogy ismeri Zanet, családi barátok.
-Ne félj haver! Jól vezetek. - mondta Zane nevetve.
-Köszi megnyugtattál. - nevetett.
-Na akkor mi megyünk. Szevasz!
-Sziasztok! Jó utat!
-Szia! -köszöntem én is.
Beültünk a kocsiba, és elindultunk. Először egy mekis drive thru-n (autós étterem) mentünk keresztül, és vettünk kaját. Jobban szeretem így, mert nem kell emberekkel túl sokat kommunikálni.. tudom fura vagyok.
A kocsiba megettük a kaját, vigyázva, nehogy összekenjük a hófehér üléseket. Rengeteg kaját vettünk, ezért maradt is. Tovább kocsikáztunk, zenét hallgattunk, énekeltünk és vadul táncoltunk, már amennyire lehetett az autóban ülve. Sokat nevettünk, nézelődtünk és kiélveztük a kis kirándulásunk minden percét. Sajnos lejárt a bérlési idő, ezért visszavittük a kocsit, és visszasétáltunk a szállásra. Ott meg letámadtak minket.
-Hol voltatok? Hivtalak! Jaj Istenem de megijedtem. - mondta Jade a nyakamba borulva.
-Nyugi. - mondtam mosolyogva.- semmi sem történt. Minden oké.
-Reméltem is.
-A telóm kikapcsoltam. Nem akartam senkivel sem beszélni.
-Csak vele ... nem?- intett az állával Zane felé.
-Igen... Na de ki nyert? - kérdeztem kiváncsian, terelve a témát.
-Hát nem mi. Nem tudtam koncentrálni, mert eltűntetek.
-Jaj... akkor ki nyert?
-Emeryék.
-Na nem baj... ugyse a nyerés a lényeg, hanem a játék. - mondtam vigasztalóan.
-Igen, igaz. Na de ti mit műveltetek?
-Gyere menjünk fel a szobába. - mert a folyosón álltunk - ott elmesélem.
Felmentünk a szobánkba, és elmeséltem neki dióhélyban a történteket.