Attack on Titan Oneshoots

Lightning-(LeviHan)

Az eső pokolian esett,a talaj járhatatlanná vált a csúszós
sártól,ezért csak nagyon lassan tudtak haladni.Eközben a horizontot lilás villámok szelték át,szinte másodpercenként.

Hange arcán,habár az esőtől nem látszott,vagy csak nem figyeltek rá a körülmények miatt,de egyre több legördülő könnycseppet lehetett felfedezni.

A nő,habár mindig pozitív,és kissé bohókás volt,a villámlástól minden egyes alkalommal elkapta egy furcsa szorongás,amit nem tudott megmagyarázni,habár ő is sejtette,hogy valamilyen fiatalkori trauma okozta a pánikrohamait.

A szülei otthon mindig arra tanították,hogy mosolyogjon,ezért most is így próbálta felfogni a helyzetüket,azonban sajnos sikertelenül.

A Felderítő Egység megint hatalmas veszteséget szenvedett az expedíción,ezért Erwin azonnal parancsba adta a visszavonulást,amilyen gyorsan csak lehetett.

Alig 20 ember vonszolta magát a sáros,latyakos úton,a biztonságos falak irányába.Elől Erwin,mögötte néhány katona,a megmaradt egységekből,akik fő feladata Eren védelmezése volt.

Leghátul pedig Levi és Hange zárta a sort,az utóbbi igyekezett nem a férfi felé nézni,sikertelenül.

Levi,habár nem sokszor híresztelte,de kedvelte a nőt,talán túlságosan is,és igen jól kiismerte az évek során,így most is feltűnt neki,hogy Hange,habár zuhogott az eső,a megszokottnál is furábban viselkedik.

-Oi,Pápaszem,minden rendben?Elég szarul nézel ki.

Hange csak pár másodperces késéssel fogta fel társa szavait,de így is csak halkan válaszolt,hiszen az elfojtott sírás miatt egyre csak növekedett a gombóc a torkában.

-Hagyjál,semmi bajom.

A mondat végét már könnyeivel küszködve mondta ki,ami igencsak meglepte a férfit,hiszen még sosem látta ennyire maga alatt a barátját.

-Látom,hogy bőgsz,mondd már,hogy mi a bajod!

Akaratlanul is,de a mondat végére már jócskán felemelte a hangját,hiszen utálta így látni a társát.

-Semmi bajom,csak megviselt ez a-az egész expedíciós kóceráj,aminek a legroszabb része még csak most kezdődik,hiszen mivan,ha nem is titánok által halunk meg,hanem mondjuk nem is tudom-

A nő nem tudta befejezni a mondatot,mert Levi hirtelen olyan közel hajolt hozzá,hogy érezte ahogyan ki-be lélegzik.

-L-levi,mit a-akarsz? Dadogott össze-vissza zavarában annyira,hogy még a villámokról is elfeledkezett.

A férfi kihasználta az alkalmat,és gyengéden hozzá érintette az ajkait a nő hideg párnácskáihoz,akin ettől a cselekedetétől jóleső borzongás futott végig a hátán.

-Mostmár remélem megnyugodtál,hogy téged csak a hülye titánjaid falhatnak fel,Négyszemű idióta.

Suttogta az ajkaira,és újabb csókot kezdeményezett.

Remélem,hogy elfogadható lett Pacekok,nemsokára hozom a következőt,addig is

xoxo