A nevem Fujiki [N]
15éves 8.os lány vagyok és Japánban pontosabban Oszakában élek
A képességem egy kicsit különös
Ismered Tamaki Amajikit vagy másnéven Suneater-t?
A UA-be jár és most 2-A osztályosAz ő képessége az, hogy akármien állatot eszik át tudja változtatni a testrészeit azzá a testrésszé amit evett. Mármint ha csirkeszárnyat evett akkor tud szárnyakat adni magának. Vagy ha polipot evett az ujjait polip csáppá tudja változtatni
Nos nekem hasonló a képességem de az enyém annyiban különbözik, hogy nekem az egész testem változik át és nekem nem ennem kell hanem hozzá kell érnem
Például egyszer valahogy egy farkas rám ugrott és azóta tudok farkas is lenniA kedvenc évszakom a tavasz mert akkor olvad el a jég és a hó de télen van a születés napom és ezt utálom mert általában jégkorizni visznek el a szüleim pedig tudják, hogy utálom
A kedvenc hősöm Endeavor mert a képessége tűz
És mindenki tudja, hogy a tűz erősebb mint a jég
Miért utálom ennyire a jeget? Egyszerű! Kiskoromban imádtam korcsolyázni
Minden nap lementünk a tóra korcsolyázni ám egyszer miközben korcsolyáztunk a jégy beszakadt. Én túl éltem de apa elsüljedt és nem bírt feljönni a korcsolyája súlya miatt
Láttam ahogy próbálja leszedni de nem sikerült neki sehogyAzután sosem léptem jégre
Jelentkeztem a UA akadémiára, hogy hős legyek és senkinek se keljen átmennie azon amin én mentem keresztülA gyakorlati egész jól indult
Néhány velem egykorúval csapatba kerültem minden egyes robotnál és mindíg én voltam aki végül ledöntötte a robotot
3robot a földön van és a következőn vagyok
A robot hirtelen elkezd remegni és zuhanok a végzetembe
Ekkor néhány pillanatra észtem néhány ujjaikat a fejemen aztán már zuhantam hanem lebegtem
Aztán földetértem-Minaden rendben?- futott oda hozzán egy barnahajú lány
-Igen, köszönöm- keltem fel a földről
-A nevem Uraraka Ochako
-Az én névem Fujiki [N] de erre most nincs időnk! A robotok még állnak
-Igazad van! Menjünk! Még van egypár robot!6robotot tudtam segítséggel lenyomni mikor meg hallottunk egy hangot jelezve, hogy vége a gyakorlatinak
Ochako nagyon kimerült ezért egy nagy fekete farkassá változtam és a hátamon vittem ki-Nagyon köszönöm, hogy utazhattam rajtad [N]-chan- mosolygott rám miután leszállt a hátamról
-Nincs gond, így legalább egyenlítettem- mondtam miután visszaváltoztanElbeszélgettem vele és nagyon kedves lány
Hazamentem és már csak várni tudtam az eredményre
Eljött az április
-[N]! [N]! [N]! Leveled jött!!!- rohant be a szobámba Kira a kis hugom egy levelet tartva a kezében
-Ide is adod?- mosolyogtam rá mire gyorsan odaadta
-Nyisd ki! Nyisd ki!
-Nyugi vagy nem foglak elvinni a koncertre szombaton
-De megígérted, hogy találkozhatok Lukas-szal!
-A VIP jegyet eléggé drágán el lehet adni- vigyorogtam
-NEEEE!!!- kezdett el könnyezni
-Nem gondoltam komolyan! Csak hülyéskedtem! Ne sírj!- öleltem át
-Esküszöl?
-Esküszöm! -mosolyogtam rá
-Akkor most nyisd ki a levelet!- mosolygott
-Anyáék mellett kéne kibontani, nem?
-Akkor menjünk!- rohant ki a szobámból
-Várj meg!- rohantam utána a levéllel a kezemben
-Kira! Nyugi! Ne kiabálj!- hallottam meg nevelőapám hangját
-Hol van anya?- kérdeztem
-Mindjárt jön- mondta nevelő apám
-Itt vagyok- jött oda hozzánk anya
-Itt van mindenki! Nyisd ki!- mondta Kira
-Rendben nyugi- mondtam majd kinyitottam a levelet
-Elutasítottak, igaz? Mond, hogy igen!- reménykedett nevelőapám
-Haruki!- szólt rá anya
