Vér a jégen [Befejezett]

19

Kötél megvan
Kori a lábamon mind készen állunk

-Shoto?
-Remélem tudod mit csinálsz
-Ha jégkoriról van szó akkor nálam nincs jobb. Ne aggódj nem lesz bajom- csókoltam meg
-Ezt majd azután hogy elkaptuk őket!- mondta Bakugou mire elváltam Todorokitól
-Fagyaszd le a hangulatot- mosolyogtam mire bólintott

Todoroki lefagyasztotta a földet és bentről esés  hallatszott
Kinyitották az ajtót és bementem
1ember volt a földön
Hirtelen a két férfi rám szegezte a fegyverét és elkezdtek lőni találat nélkül
Köröztem körülöttük és minhárom férfi a földön hevert még a nő a székhez volt kötözve
Amilyen gyorsan tudtam lefegyvereztem a három férfit
Az oszlophoz húztam őket és odakötöztem a három eszmélet vesztett férfit

-Nagyon hálás vagyok magának! Azt hittem itt fogok meghalni!
-Ezt mondja a rendőröknek, talán ők beveszik a kamu sírást- mondtam elhagyva a raktárat

Miért nincs itt sem normális harc?

-Tiétek- mondtam leülve
-Itt a cipőd- nyújtotta felém a pár edzőcipőt Kirishima
-Kössz- vettem el majd elkezdtem kifűzni a korcsolyát
-Nagyon jó voltál- mondta leülve mellém
-Ezek is csak piti bűnözők. Csalódott vagyok most mert azt reméltem valami nagyobb dolog lesz ahol rendesen tudok harcolni de itt is csak annyi volt hogy koriztam aztán lekötöztem őket. Mintha otthon lennék csak ott nincs alkalmam korizni sem...
-De nélküled mi még most is veszekednénk hogy mit csináljunk
-Ha azt vesszük akkor Shoto képes lett volna mind a négyüket lefagyasztani de annak az lenne a veszélye hogy mind a négyen lefagynak és a szívük leállna ami azt jelentené hogy Shoto megölte őket
-Huh. Nem is rossz- mondta
-Kezdem úgy érezni hogy feleslegesen jöttem ide. Ha azt nézzük akkor csak újra találkozok veletek de egyépként ugyan azt csinálom mint otthon
-Van kedved később edzeni velem? Akkor igazán harcolhatnál! Nem fogom vissza magam!- vigyorgott összerakva ökleit és alkarjait keménnyé változtatta
-Rendben- mosolyogtam rá
-Végre mosolyogsz!- vigyorgott hegyes fogait mutatva

Később Kirishima egy üres raktárépületben azt mondta ott fogunk edzeni
Mit ne mondjak, rendesen megizzasztott
Nagyon lefárasztott és eléggé sok sebet elytett rajtam

-Biztos túléled?-kérdezte meg hatvanadik alkalommal
-Kiri! Nem lesz bajom! Ha a képességem nem lenne akkor nem mondtam volna hogy adj bele mindent! De képes vagyok meggyógyítani magam nagyon gyorsan szóval nem lesz semmi baj! Holnapra meg sem fog látszani!
-De biztos ne segítsek vagy egyátalán tényleg túléled?
-Kiri! Ha mégegyszer megkérdezed akkor fogom magam és addig foglak harapni farkasként amég sikeresen el nem harapom a torkod!
-Rendben de biz- ekkor behúztam neki egyet
-Fogd már be!
-Áu! Ez fájt!- fogta állát
-Lépj túl rajta! Fáradt vagyok nem tehetetlen!
-Van hol laknod?

Ennél megtorpantam
Egyátalán nem gondoltam a szállásomra

-Tehát nincs... nem hiszem hogy Bakugou szivesen látna téged szóval a mi lakásunk kilőve... mi van Todorokival? Ő biztos szivesen látna!
-Majd holnap. Ma ahoz nincs energiám hogy vele foglalkozzak
-Ezt meg hogy érted?
-Gondolj bele. 8évig nem látott és akkor nem volt rajtam semmi nőies és már akkor is akart ha most nála töltenék egy éjszakát mennyire fogná vissza magát?
-Rendben erre nem gondoltam
-Szerintem egy motelt keresek és ma éjjel ott alszom de előtte valahonnan szerzek magamnak valami ruhát mert teljesen megfeletkeztem mindenről csak egyből jöttem minden nélkül
-Huh... hát a közelben van egy pár jó ruhabolt. Ha akarod elkísérlek aztán segítek keresni egy motelt
-Kössz Kiri

Másnap hulla fáradt voltam mikor felkeltem
Egyátalán nem tudtam pihentetően aludni
Átöltöztem valami normális ruhába amit tegnap be szereztem és a hatalmas pulcsit magamra vettem majd a tutyit a fejemre hajtottam
Az új táskámba tettem a tegnapi cuccokat és elindultam semmit sem hagyva magam mögött
Elkezdtem járkálni a városban és nézelődtem
Nekem jött egy fiatalabb srác és elesett