Vér a jégen [Befejezett]

22 (18+ tartalom)

Hazamentünk de elkerültük egymást
Kezdett sötétedni mikor valami isteni illatot éreztem meg

Lementem és a konyha felé vettem az irányt

-Pont időben vettem ki- sóhajtott fel Todoroki mire elkezdtem kuncogni
-Mit készítettél?- sétáltam mellé mire lerakta a tálat a pultra
-Valamilyen magyar ételt...- ránézett a papírra és nagynehezen elolvasta- Rakott tészta
-Tudod hogy az a kedvencem!- öleltem át és hozzábújtam
-Ha már ez az utolsó esténk együtt akkor élvezzük. Mondjuk kezdetnek egy remélhetőleg jó vacsorával
-Többször is csináltál már ilyet nekem és mindíg tökéletes volt
-Akkor is fura neveik vannak ezeknek az ételeknek
-Megyek megterítek- pusziltam meg ajkait majd elengedtem és elővettem két tányért és néhány evő eszközt

Az asztalhoz mentem és letettem a konyhából hozott kellékeket

Hirtelen egy kép villant be előttem

-Éhes vagyok! Mi a vacsi?
-Mivel ma anya főzött így én nem tudom a választ
-Anyuuu! Anyuuu!

Hátra estem remegve és könnyek folytak végig az arcomon

-Élvezd az utolsó estéded vele!- hallottam meg a hangot mire a fejemhez kaptam és térdeimre hajtottam fejem

-[N]! Mi történt?- térdelt le mellém Todoroki egyik kezét a hátamra simítva
-Nem megy! Nekem ez nem megy!
-Micsoda? Mire gondolsz?
-Megint láttam valamit! Te és egy lány ültettek az asztalnál és éppen valamilyen étkezés volt! A lány azt kiabálta Anyu! A látomások egyre jobban összetörnek! Nem bírom!- Todoroki átölelt és leengedve térdeim visszaöleltem
-Itt vagyok neked még ma és amég itt vagyok addig megvédelek mindentől- ölelt kicsi szorosabban hogy jelezze itt van nekem
-Nem akarom hogy elmenj de muszály!- kezdtem el könnyeket hullajtani mire elengedett és a szemeimbe nézett
-Éljük meg ezt az estét mintha nem lenne holnap- csókolt meg

Visszacsókoltam lassan megfeletkezve minden gondomról
Elvált tőlem egy mosollyal

-Elsőnek együnk

Felkeltünk a földről majd én rendesen megterítettem még ő az asztalhoz hozta a rakott tésztát
Evés közben beszélgettünk majd mikor befejeztük elmosogattunk közösen
Mikor befejeztük Todoroki megfogta a kezem és elhúzott a hálószobáig majd lültünk

-Todoroki én nem hiszem hogy menni fog
-Csak bízz rám mindent és csináld ami természetesen jön- csókolt rá ajkaimra

Lassan a hátamra fektetett és felettem támaszkodott egyik lábával az enyéim között
A csók meg nem szakadt csak mikor megéreztem kezét a bőrömön
Kezéhez kaptam mire elvállt tőlem

-Ne félj
-Nem félek csak... nagyon rég csináltam már ezt és... nincs benne sok tapasztalatom...
-Emiatt ne aggódj. Ez volt az oka hogy azt mondam bízz rám mindent- csókolt rá nyakamra
-Todoroki...- szóhajtottam fel
-Hívj Shotonak

Bólintottam és levette rólam a felsőt majd elkezdett csókolgatni
Elkezdtem kicsit gyorsabban venni a levegőt de mikor a csípőmnél kezdett csókolgatni eltoltam magamtól

-Sajnálom... nem fog menni
-Biztos vagy benne vagy csak nem tudod mit érzel?
-Én... én már semmit sem tudok! Nem tudom mi valóság és mi csak látomás!
-Nos ez itt a valóság de holnaptól nem fogsz többet látni ahogy megígértem- mondta mire felsóhajtotta
-Hagyni fogom magam hogy megtedd...- néztem el tőle
-Köszönöm

Levette a nadrágom és elkezdett újra egyre gyengébb csókokkal hinteni minden porcikám
Kissebb nagyobb sóhajokat idézve belőlem néhány helyen kicsit megszívta bőröm