renjun kiment jaemin szobájából, ahol most ideiglenesen ugye ő alszik. az ajtó előtt állt, és kinyújtózott egy ásítás kíséretében. ezután letette a kezeit, de az egyiket azonnal vissza is vette, hogy meg tudja dörzsölni a hasát. nagyon álmos, de tudja, hogy elvégzendő feladatai vannak.
már éppen el akart menni, amikor egy ajtó a másik oldalról kinyílt, és feltárult előtte egy kócos hajú, pirospozsgás fiú, aki megállásra késztette.
jeno nyöszörgött, és már úton volt a keze, hogy nyújtózzon ő is, de megfagyott, amikor meglátta az idősebbet, ahogy őt nézi.
renjun csak pislogott, és gyorsan elfordította a fejét. csúnyán rajtakapták.
jeno csak kuncogott, "jó reggelt."
a kínai visszanézett rá, és magára mutatott, "kinek, nekem?"
abban a pillanatban legszívesebben kiugrott volna az erkélyről. a rengeteg szó helyett, amiket kimondhatott volna neki azokat kellett választani, hogy őt üdvözölte-e jeno. mégis ki tartózkodott ott rajtuk kívül??
"hmm." motyogta jeno, végigmérve őt tetőtől talpig. meglátta renjun másik kezét, ami a pólója alatt volt, és így egy darab kilátszódott a hasfalából. erre a látványra jeno önkéntelenül is beharapta az ajkát.
az idősebb is odanézett, és meglátta a szabad bőrfelületet. gyorsan elvette a kezét, és elnézett, nehogy jeno meglássa a vörös arcát.
"renjun?"
"i-igen?"
"meg tudnád.." jeno összehúzta a szemöldökét. mi a fenét csinál? most komolyan meg akarja kérni renjunt, hogy mutasson meg többet a bőréből? homlokon csapta magát. korán reggel van, és máris mikre gondol.
"meg tudnád csinálni a reggelit?" egy frusztrált jaemin kijött jeno szobájából, karba tett kezekkel.
renjun megforgatta a szemeit, "már éppen indultam." utálta, hogy jaemin ennyire el tudja rontani a kedvét.
"akkor mire vársz? tapsra?" renjuntól csak egy szemforgatást kapott.
renjun elmormolt néhány káromkodást, és elindult, hogy minél távolabb kerüljön tőlük, azonban félúton jeno megállította. "segítek a konyhában." mosolygott, és megindult renjunnal karöltve a konyhába, egyedül hagyva jaemint.
akinek a szemöldökei a plafont súrolták. össze volt zavarodva. mégis mikor kerültek ilyen közel egymáshoz? annyira, hogy jeno már az idősebb vállát fogja, miközben sétálnak? csak a takarítást hagyta ki. ennyi minden történt volna ott?
csak sóhajtott egyet, s követte a kettőt. nem akarta elismerni, de az arcára undor ült ki. legalábbis ő így írja le. de ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy valójában féltékenység.
"ez annyira buzis." gúnyolódott, amikor meglátta , hogy renjun játékosan ellöki magától jenot.
nem bírta tovább nézni, ezért hosszú lépésekkel beérte őket, közéjük sétált, ezzel szétszakítva a párost. azután csak renjunra vetett egy megvető pillantást, aki roppant kínosan érezte magát abban a pillanatban.
"nem tudnátok gyorsabban menni? éhen halok."
"morcos öregember." suttogta renjun, és elfutott , majdnem leesve a lépcsőről.
ahogy látta a kínait szaladni, jenonak kedve támadt volna utána menni, és elkapni, de sajnos ezt nem tehette meg jaemin keze miatt, ami a csuklóját fogta.
ESTÁS LEYENDO
bébiszitter | norenmin [fordítás]
Fanfic✧renjun csupán két férfire vigyáz✧ ❁ norenmin / jaenoren ✖ the story isn't mine, it's a translation. the official writer is Chogiwanese. / a sztori nem az enyém, ez egy fordítás. az eredeti író Chogiwanese. ✖ eredeti cím: babysitter | norenmin ✖yao...