Drót a kerítéshez (2019, BEFEJEZETT)

~Kilencedik~

A csapat, Müller vezetèsèvel tört be a kis lakásba. Öt SS katona, egy alig 12 èves jugend, illetve Strauss ès Seitz, akik szintèn a fekete egyenruhát viseltèk. Fleischer ès Walz a szekrènyben ültek csöndben. Hallották, ahogy a ház rendjèt tönkre tettèk. Mindent felforgattak.
-Erwin... Ha meghalok, akkor küld el a levelet Iga-nak, kèrlek...-suttogta Walz
Fleischer bólintott.
-Számolj be neki rèszletesen a törtènèsekről...-folytatta
Majd akkor hirtelen kinyitották az ajtót. A katonák kirángatták őket a házból majd a ház mögött kezdte meg Müller a szent beszèdet. Vagy tíz percen keresztül fejtegette a Honi Hadsereget meg Walz bűneit. Fleischer közben a sarokban ült megkötözve. Gyilkos tekintettel figyelte Strauss-t.
-Mi van, előlèptettek?!-mondta oda gúnyosan, Strauss azzal a lendülettel lekevert neki egyet majd odasètált Seitz mellè, aki èppen rágyújtott. Walz a földet nèzte. Nèha a szeme sarkából Fleischerre nèzett vagy a jugendre. Talán azt remèlte, hogy maradt benne mèg gyermeki kedvessèg. Ki tudja? Bármit is hitt Walz, ez egy agymosott kölyök, aki nem fèl semmitől ès nem zavarta, ha akárkit szenvedni látott. Forester-re emlèkeztette. Ő èppen, hogy 18 volt, mikor meghalt. Kèt èvvel azelőtt került a csatába.
Walz fejèben kavarogtak a gondolatok ès emlèkek.
Aztán megkezdődött a kèrdezősködès. Müller először nem akart durva lenni.
-Erich...Nem mar szèt a lelki ismeret, információt szivárogtatsz a Honi Hadseregnek?!- kèrdezte Müller
-Èn nem. -válaszolta Walz
-A szemembe nèzzèl, ha hozzád beszèlek! -kiabált rá a tiszt- Azt te sem tagadhatod, hogy vèdelmèbe keltèl egy katona tisztnek, megszöktetted, majd egèszen a házáig kísèrted?!
-Megtörtènt. U-ugye nem fogják bántani? -nyőgte Walz
-Mivel, most a Szovjetúnió területère menekült, így nem tehetünk semmit ellene. Mièrt, talán zavarná?
Walz nem válaszolt, erre Müller gyomorszájon rúgta.
-Tudsz az estekről amiket Wojcik, Cizynski ès Wisniewski műveltek?
A fogoly a fejèt rázta, majd kijavította:
-Wisniewska.
-Mindent ilyen jól tudsz? -kiáltotta Seitz.
Közben a megkötözött Fleischer hússzor is elkèpzelte, hogyan öli meg, az egykori bajtársait. Legfőkèppen Seitz-re ès Strauss-ra gondolt, hiszen ők hozták haza a fogságból, de most mègis ellenük harcolnak.
-Uram! Ezt a zsebeiben találtuk. -mondta az egyik katona miközben a földre helyezte a dolgokat. Orosz pènzèrmèk,  gyűrött papírok, elmosódott írással, nèhány toll ès ceruza, egy keresztes nyaklánc meg nèmi kosz ami mèg benne volt.
-Jozef! -szólt a gyereknek Müller- Menj vissza a bázisra ès jelentsd az eddigi törtènèseket!
Abban a pillanatban már el is futott. Müller meg átnèzte a tárgyakat. Miközben Walz felügyletèt Seitz vette át, aki unalomból belerúgott párat. Müller pár perc után megfordult majd megragadta Walz-t a ruhájánál fogva ès a falhoz lökte.
-Te árja fáj megszègyenítője... -ordította mire Walz lesütötte a szemèt, majd Müller felpofozta. -Soha nem fog tèged senki se szeretni, ès te sem tudsz senkit. Már gyermekorodban is azt kaptad amit èrdemeltèl!

Walz a nadrágja zsebèbe nyúlt ès kivette belőle Iga levelèt, majd remegő vères kezèvel Müllernek nyújtotta. Ő elolvasta majd erőszakosabbra váltott. Kiabálva elmondott pár dolgot, aminek a fele, felismerhetően pár idèzet a Mein Kapmf-ból. Majd kèrdezni kezdett Walz-tól, aki semmire sem válaszolt. Mintha, nem hallana. Egèsz vègig csak arra gondolt, hogy ilyenkor hol lehet Iga. A következő pillanatban már Strauss fogott fegyvert rá.
-Ilyenkor nem tudsz megszökni?! -mondta Strauss miközben gúnyosan vigyorgott
-Heinz, ne. Te ennèl jobb ember vagy...-mondta Walz
-Igen, èn nem vagyok hazaáruló! -válaszolta az egykori tizedes
-Hogy fèlti az èletèt! -mondta nevetve Müller miközben rágyújtott egy cigarettára
-Vissza kell mennem Jadwigahoz! -kiabálta Walz-Jut eszembe, mi a helyzet az orosz nővel?
-Nem a te dolgod. -mondta Strauss
Fleischer tehetetlenül figyelte a barátját, semmit nem tudott mondani mert befogták a száját.
-El kell mennem Jadwigahoz...-mondta másodszor is Walz