Egy tündér sorsa /JunHao/

Part 5

Külső szemlélő

A tóparti ház lassan meg telt olyan sokan érkeztek. Elsőnek Mark vámpír barátai Amerikából és Kanadából, majd másnap Jackson kínai farkasai, rá következő nap MingHao és Bambam unokabátyja aki nagyon mérges volt, és végül a Kitsunék is be futottak. Az első közös reggelen újra kezdték a keresést. A farkasok és a vámpírok körbe adták Hao egy egy ruhadarabját a szag miatt, Ten az unokabátyuk pedig a lehetséges búvóhelyeket vette számba.

-Ez az illat finomabb minden másnál hogy nem találtátok még meg? -kérdezte Yiffan az egyik vérfarkas.

-Ugy hogy mi nem a vadászatból élünk és nem elég kifinomult a szaglásunk hozzá. -felelt Jackson. Hát igen jobb a szaglásuk mint az embereké de mégsem annyira mint Yiffané aki az emberi világban fejvadász.

-Egy hetet adjatok és meg találom. -mondta felhangon a vadász. Igaza is lett és még egy hétben sem telt bele már pontosan tudta hol van a keresett személy. Most épp oda tartanak hogy meg nézzék a helyet és ki találjanak valamit a kihozására.

MingHao prov

A matracon fekszem, már egyáltalán nem tudok fel kelni. A hetek alatt amik el teltek sok ember jött meg nézni de biztonságban éreztem magam míg Shownu is velem volt. Most is itt guggol előttem és a tálcát fogja amin az ételt hozta.

-Köszönöm. -mondom halkan.

-Ma be fog jönni hozzád a Nagy Úr, fogadj szót neki ha nem akarod hogy bántson. -mondja kedvesen és meg simogatja a fejem. Én csak bólintok és enni kezdek. Mikor végeztem ki vitte a tálcát és már jött is akit mondott. Össze húzom magam egy incubus... rettegek mit akarhat tőlem.

-Állj fel. -néz rám zöld szemeivel. Ölt már ártatlant. Én sem leszek akadály. Lassan fel egyenesedek hasamat védve. Végig néz rajtam. -Sok pénzt fogok kapni érted Tündérke. -vigyorog. Undorító egy lény ez. -Vedd le a ruháid. -parancsol rám de én csak meg rázóm a fejem. -Utoljára mondom. Vetkőzz. -mondja szinte kiabálva, de ismét meg rázóm a fejem. Pofon vág amitől a matracra esek. Felém hajol és ő kezd vetkőztetni. Hiába próbáltam ellenkezni túl erős hozzám képest. Minden ruhámtól meg szabadít majd a hátamra fordítva nyom le a matracra. -Most jön a büntetés. -néz le rám beteg vigyorral és végig simít a nyakamon pont ott ahol Jun harapása van. -Remélem ezt te is meg érzed majd te démon fattyu. -morogta.

Mark prov

Épp a holnapi tervet beszéljük meg amikor hirtelen olyan vérszomj kapott el mint eddig soha. Végig nézek a többieken. Jackson át változott, Lucas szeme úgy izzik mint meg soha, Jun pedig teljes démoni valójában áll előttünk és olyan érzésem van hogy kicsit sem önmaga. Ezt Yanan is észre vehette mert le fogta. Intek a többieknek. A farkasok secperc alatt földre nyomják Jacksont, a Kitsunék pedig Lucast. Én egy mély levegőt veszek. Majd egy kezét érzek meg a vállamon.

-Én jól vagyok nyugi. -néztem Johnnyra.

-Srácok mi történt? -kérdezi ijedten Winwin.

-MingHao... -motyogja Bamban.

-Mind a négyen harapás nyomot hagytak a testén ami amolyan kapocsként szolgál. Juné a legerősebb ami látszik is, de valaki direkt csinálja hogy oda csalja őket. -magyarázza.

-De Mark miért nem vádult meg teljesen? -néz rám Shicheng.

-Önuralom drágám és mert a vámpír nem annyira állati és ösztönlény mint a többiek. -mondom.

-Úgy mit az angyalok és a tündérek. -teszi hozzá Johnny. -Csak mi a vérszívás miatt nem vagyunk olyan tiszta lények mint ti.

-A mindig bölcs Johnnyt hallottuk. -kuncog Mark (Lee).

-Oh Canada inkább hallgass. -néz rá szúrós szemekkel a legmagasabb vámpír. Ezek után Lucast be zárták a pincébe, Jackson pedig láncra verték mint egy kutyát. Junal már nehezebb volt így Winwin egy napra zárolta az erejét így most ki van ütve. Én pedig Jackson előtt guggolok.

-Nyugodj meg Jackson csak én vagyok. -nyújtom felé a kezem. Ő továbbra is csak vicsorog. Már épp el értem volna amikor valaki el kapja a kezem.

-Sosem díjaztam hogy ezekkel a korcsokkal foglalkozol de téged ez sosem érdekelt. -mondja ridegen Joshua.

-Sajnálom ő felsége de én szeretem ezt a korcsot. -rántom ki a kezem és meg simogatnám a farkast de a kezembe harap és magához ránt.