Egy tündér sorsa /JunHao/

Part 2

Vissza megyünk a szobámba és le tettek az ágyra és Mark be takart. Majd nyílt az ajtó és Lucas jött be a vállán Kunnal.

-Ember mit csinálsz? -rohan oda Mark és le szedi róla, oda hozzá az ágyhoz és le ülteti rá. Yuta le ül hozzánk.

-Szia én Yuta vagyok egy Kitsune. Ö ott Jackson egy vérfarkas alfa a párja Mark egy vámpír. -mutat rá egyegyesével mindenkire. -Jun a démon és Lucas egy incubus. -mosolyog rá. Kun csak meg szeppenve figyel. -Neked mi a neved?

-Kun. -motyogja.

-Kun lehet egy kínos kérdésem? -kérdezi kedvesen Yuta. Aprót bólint. -Szűz vagy? -erre teljesen el pirul és még sem szólal.

-Igen az... -szólal meg Lucas. -Nehezebb távol tartanom magam tőle mint Haotol abban a pár napban.

-A közelbe ne merj menni már ma így is majdnem ki nyírtad. -mordul fel Jun. Kun ijedt ábrázatát látva magamhoz húzom őt hogy megnyugtassam.

-Nem kell félni tőlük csak kanosak és ingerültek. -kezdem simogatni a hátát. Oda sétál hozzánk Mark.

-Kun ezt vedd fel. -adja rá a pulcsiját. -Ez elnyomja azt a mámorító illatod és így nem akar majd mindenki rád mászni. -mondja kicsit már szerintem is ijesztően, vörös szemekkel, fogát meg villantva.

-Na jó Lucas és Mark nem mehet Kun közelébe. -húzza el tőlünk Markot Winwin. Jun oda jön hozzám és be mászik mellém a takaró alá. Fel nézek rá és bár nem tettem volna, szemei gyönyörű még is ijesztő lila színben izzanak, majd nyakamhoz hajol és a többieket le szarva kezd harapdálni és kezei fedetlen testemre siklanak. Nem hiszem el hogy ennyire nem bír magával, de már ideje lesz meg adnom magam neki.

-Srácok itt párzás lesz úgyhogy asszem menjünk. -hallom meg Jackson hangját.

-Már ideje volt. -mondja Mark. -Így legalább őt nem kell már meg védeni. -igazuk van itt az ideje hogy be teljesítsem a sorsom, hogy egy démon tulajdona legyek. Lassan mindenki ki megy.

-Tündérkém nagyon akarlak. -morogja nyakamra Jun.

-Csináld csak a tiéd vagyok. -motyogom. Lassan nyakamba mélyeszti a fogait és most már tényleg az övé vagyok, a jele örökre a nyakamon marad és a szaga is. Felém magasodik és innentől mindenki gondolhatja már mi történt. Az események után lihegve fekszem ő pedig arcomat simogatja és puszilgatja. Hamar el alszom a karjai közt.

Mark prov

Mosolyogva állunk az ajtó előtt és hallgatózunk. Milyen kis gonoszak vagyunk.

-Én már érzem más az illata. -mondja Jackson. Még látom Kun értetlen tekintetét.

-Hao tündér és a tündéreket a démonok hozták létre a saját maguk szórakoztatására ami azt jelenti hogy Hao Jun tulajdona és már két éve halasztják hogy hivatalossá tegyék.

-De miért most? -kérdezi kíváncsian.

-Mert csak akkor éri el a kellő hatást ha olyankor csináljak amikor Hao termékeny időszakban van. - magyarázom az értetlenkedü fiunak mire ő csak furán néz rám.

-A tündérek az angyalok mintájára lettek meg teremt férfi ként is teherbe eshetnek. -mondom sóhajtva egyet. Ez a srác hogy kerül ide ha semmit sem tud.

-Szóval akkor ő is? -mutat Winwinre mire meg fogom az egyik kezét és végig simítok vele a Shichengen lévő hatalmas pulcsin hogy érezze a kis dudort. Majd hirtelen nyílik az ajtó és ki lép egy izzadt Jun.

-Jól el intézted a kis Tündérkét. -vigyorog perverzen Jackson és Lucas mire csak fejbe vágom őket.

-Igen és innentől minden egyes lépését figyelni fogja valaki. -néz végig rajtunk lila szemeivel amivel irányíthat minket akaratunk ellenére.

-Jun meg beszéltük hogy ezt sosem használod rajtuk. -szól rá Winwin. Hát igen az angyalokra nem hat. -Anélkül is tudják hogy most MingHao lesz mindenki cél pontja. -hát igen a démon koronaherceg gyermeke akit egy tündér hord a szíve alatt elég értékes zsákmány főleg ha fiú lesz.

-Nekünk is fontos Hao, a bűbájod nélkül is tudjuk hogy mi a dolgunk. -mordul rá Jackson. Winwin meg ragadja Kun és az én kezem és be húz minket a szobába.

-Kun ugye nem sok még az infó? -nézek rá. -Nem, erdekes ez az egész. -mosolyodik el. Kicsit el gondolkodok. Vigyázni kell a terhes angyalkára, egy emberre és egy ki számíthatatlan Haora. Lucas egyikükkel sem maradhat felügyelet nélkül. Nagy fába vágtuk a fejszénk.