|Sweet honey| H.S. ff.

Part.20.🐝

                     Everything for you

Harry  szemszögéből

Otthon kiraktam Maziet és elindultam az ékszerbolta. Igen az ékszerboltba! Igen hazudtam neki de meg volt rá az indokom. Elkészült a neki szánt ékszer. Nem hazudtam sokat hiszen a fiuk is jöttek velem tehát találkozok velük.

****
-Na lám végre megérkezett Styles? Vagy rosszul látok? Gúnyolódott Louis. Megforgattam a szemem és mind a négy srác kapott egy pacsit.
-Miért volt olyan sürgős iderángadni egy sima ékszer  miatt? Értetlenkedett Zyan.
-Srácok! Ez nem akármilyen gyűrű! Mosolyogtam.
-Ne bassz fel ez most komoly? Döbbent meg Liam, majd megálltak mindannyian.
Bologatni kezdtem.
-Gratulálok teso! Ezt el sem hiszem! Vigyorogva ölelt meg Niall. Majd végül mind kaptak egy egy ölelést.
-Szerettem volna ha a legjobb barátaim itt vannak velem mikor eljegyzési gyűrűt hozom el! Tártam szét kezeim és mosolyogtam.
-Ez hihetetlen Styles! Hát teso még jo hogy itt vagyunk.
-Na akkor vegyük meg! Mosolyogtam. De abban a pillanatban csörögni kezdett a telefonom.
-Hallo? Szoltam bele.

****
Srácoknak annyit mondtam hogy Mazie bajban van. Ők meg egyből tudták hogy ilyenkor mennem kell. Hagyták is annyiba hogy majd hívjam őket bármi kell.
Ha hozzá mer nyúlni! Esküszöm megölöm!
Mikor már azt hittem hogy minden rendben megjelenik ujra...
Padlógázzal hajtottam a házunk felé.  Elképzeltem hogy Mazie fél. Az én drágám halálra van rémülve. Eközben a viharfelhők rohamosan nőttek és gyűltek össze majd megjelentek az első esőcseppek is.
Szakadő esőben dörgésben hajtottam az erdőnél lévő kanyarban. Már láttam a ház körvonalát. Mégjobban elkezdtem hajtani majd leparkoltam a kocsit és kiugrottam az ajtót nyitva hagyva rohantam a házba. Mikor kinyitottam az ajtót felrohantam a fürdőbe és Logan éppen akkor ütötte meg. Eldurrant az agyam. Nekimentem. Egy jól irányzott jobb egyenessel leterítettem, teljes erőmből ütni kezdtem. Ő csak nevetett minden egyes ütés után nevetett.
-Mit nevetsz te szerencsétlen? Ordítottam rá.
Mazie felé fordította a fejét és lenézett a hasára.
-Annak már annyi! Értette a kicsikémre.
-Nem! Neked annyi. Emeltem fel a kezem és ütöttem rá még egy utolsót amitől valószínű elájult. Odaszaladtam Maziehez.
-Mazie! Kedvesem itt vagyok már semmi baj!
Tárcsáztam a mentőket akik kis idő múlva ki is értek.
-Semmi baj szerelmem már itt vannak! Simogattam feje búbját.
-Köszönöm! Suttogta Mazie.
-Jóestét! Értek be a mentősök.  Mi történt?
Néztek le az eszméletlen férfira és Maziere.
-Én akkor értem haza mikor az a rohadék megütötte a terhes barátnőmet aki ezáltal a földjére esett.
Bolintottak majd egy hordágyra rakták. A majd rendőröket hívta.
-Én is megyek! Jelentettem ki mire ujra bólontottak.

****
Az út a kórházba egy örökké valóságnak tűnt.
Látni ahogyan Mazie eszméletlenűl felszik.
-Csak sokk hatása alatt van. Minden rendbe fog jönni. Mondta a mentős.
-Hanyadik hét? Kérdezte.
-Az első! Ezért is aggódók ennyire.
A sziréna leállt és befelé kezdték tolni.
-Most maradjon kint! Intettek le így nem volt mit tennem leültem és vártam.
Elővettem a telefonom és tárcsáztam Mazie anyukáját.
-Hallo! Amanda? Gyertek a Cambridge-i korházba Noahval Mazie bent fekszik! Hallottam hogy Amanda elkezd zihálni.
-Uristen! Mondta majd letette a telefont.
Nem is tudom meddig várhattam... Talán egy fél óra mulva szaladt is felém Amanda és Noah.
-Mi történ? Harry szólalj már meg! Emelte fel Noah a hangját.
-Betörtek a lakásunkba. Én éppen Mazienek csináltatott ékszer miatt mentem. Majd Logan hívott fel hogy nála van Mazie. A Logan névre elsötétült a tekintetük. Akkor nyitottam be amikor az a mocsok éppen megütötte.
-Megölöm! Mondta Noah.
-A rendőrök vitték el, minket meg a mentő. Mondtam megtörten.
Amanda csöndben figyelt és hallgatott.
-De nem az ütés miatt van kórházban ugye? Kérdezte könnyekkel küzködve. Megráztam a fejem.
-Pár napos lehet. Mondtam a padlót figyelve.
Amanda arcán könnyek kezdtek záporozni.
Nem tudom eldönteni örül,addódik vagy dühös...
Leült és csak fogta a fejét.
Fel s alá mászkáltam a folyoson várva egy jelre hogy Mazie felébredt vagy jobban van. A fejem csak kattogott, idegtépő két óra várát után egy orvos lépkedett felénk. Amint megláttam odarohantam elé.
-Hogy van? Felébredt? Megállt majd ránknézett
-Felépül... Az ideg hatására leesett a vérnyomása csupán ennyi történt.
-És a baba? Kérdezte Noah.
-A vérzés az nem vetélés volt hanem szintén az ideg hatására szivárgott ki.
Szerencséje volt a kismamának. Ilyen fiatalon egy ilyen támadást pár napos terhesen nem sok az esély. Magyarázta.
-Vigyázzanak magukra! Most rengeteg támogatásra lesz szüksége. Megveregette a vállamat majd mosolyogva távozott. Mindannyiunkból egy hatalmas sóhaj szökött ki majd emosolyodva mendünk be a szobába ahol Mazie bágyadt tekintetét egyből ránkemelte és elmosolyodtott. Odarohantam és egy csókkal köszöntöttem.
-Szerelmem! Annyira aggódtam. Mosolyogtam.
Mazie rámnézett és megfogta az arcom.
-Én hősöm! Köszönöm! Suttogta a fülembe. Majd ujra egy csókot leheltem ajkára.
-Drágám! Szólalt meg Amanda majd Mazie szája széles mosolyra húzódott.
-Szia Anya! Mosolygott.
-Jaj kincsem annyira aggódtam! Pityergett.
-Nem kell félteni erős az én hugom! Mosolyod ott el Noah.

*Két nappal később*

Maziet kiengedték a kórházból és már hazafelé haladtunk. Zenét hallgatunk és éneklünk mind a ketten. Az ősz javában kezd átváltani a  hideg téli időjárásra. Mikor kiszálltunk az autóból a házelőtt arcomat megcsapta a csípős reggeli hideg. Beléptünk az ajtón és Mazie engem nézett. Megfordultam és bezártam az ajtót.
-Innentől szigorúan zárni fogjuk! Mutattam rá majd hideg homlokára nyomtam egy csókot.
-Nem vágyom másra csak egy jó forrócsokira és hogy veled a kanapén filmet nézhessek. Tárta szét karjait. Elmosolyodtam és elmentem a konyhába. Elkészítettem a kakaós italt és egy jo nagy adag tejszínhabot nyomtam a tetejére. Bementem a nappaliba ahol Mazie kuporgott és a tévét figyelte.
-Hölgyem! Nyujtottam oda a forró italt.
Lehuppantam mellé.
-Mit nézünk? Érdeklődtem.
-Casablanca! Vágta rá.
-De ez régi és romantikus! Vágtam rá fintorogva.
-Éppen az a jo! Vigyorgott majd belekorgyolt italába.
-Mazie! Szoltam neki a ki rám emelte tekintetét. A tejszinhab miatt habos lett a szája. Elvigyorodtam majd állánál fogva vontam magamhoz közel hogy egy csók kíséretében lenyaljam. Felkuncogott.
-Szeretlek! Mondta hallkan.
Szívem megdobbant e szó hallatán.
-Én is szeretlek kedvesem!

Sziasztok!💛 Köszönöm hogy majdnem meg van a 1000 nézetség!😍
Itt egy új rész remélem tetszik!🐝
El sem hiszem hogy meg van a 20. Rész

Folytassam?😶

-zloveharrybby🌻