46Rész

5 0 0
                                    

Tegnap Alex mellett voltam egész nap. Csak pihentünk. Ma pedig már jöhetett haza. 8:30-kor felkeltem és mivel még a Alex aludt ezért lementem kávéért és valami pék sütiért.. Vissza felé jövet kikértem Alex zárójelentését. -Tessék szívem-adtam oda neki egy cukor mentes kávét és egy sajtos croassoint. -Köszi-nyomott egy puszit ajkaimra. Miután megreggeliztünk Alex átöltözött. Össze szedtük a cuccait. Mire ezekkel kész lettünk a kis csapat is megérkezett. -Aley hogy vagy?-kérdezték egyszerre mikor meglátták a barátomat. -Jól-mosolygott Alex. -De mi volt a bajod?-kérdezgette Ottó a legjobb haverját. -Ezt inkább otthon mesélném el-mondta kínosan mosolyogva. -Ja oké-vette az adást Ottó. ---------------------------------- Ahogy beléptünk Alma rögtön ránk ugrott. Szegény kiskutyát eléggé elhanyagoltuk. A suli miatt. -Szia Picúr-kapta az ölébe Alex. Mire a kutyus adott neki egy nyálas puszit. -Na elmeséled?-türelmetlenkedett Ottó. Mindannyian be ültünk a nappaliba. -Szóval én cukor beteg vagyok. És mostanában eléggé nem figyeltem a betegségemre.-mondta Alex. -Mi az hogy nem figyeltél?-kérdezte Maja aggódva. -Nem adtam be az injekciót és sok cukros cuccot ettem.-sütötte le Alex íriszeit. -Hát tesó te hülye. Mostantól mindenki figyelni fog rád.-jelentette ki Ottó. -De ha nem baj mi fel megyünk. Elég szar a kórházi ágy-mondtam mivel rám fért volna egy kiadós alvás. -Persze menjetek csak-mosolygott Kari. Felhúztam Alexet a szobánkba. -El ne felejts az injekciót!-szóltam Alexnek miközben a fürdőbe léptem. Gyorsan lefürödtem utánam Alex is. Majd lefeküdtünk aludni.

Nem SzerethetlekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora