Egy új kezdet

Harmadik fejezet-Édes bosszú

Phenon megpróbált ráhajtani immár sokadszorra mint megtudtam Arnoldra. Aki nap mint nap elküldte a lányt a fenébe. Pff, méghogy majd Arnoldot is eltudja majd csábítani, s majd ugrál neki. Ennyire vak volna Phenon, hogy nem tünt fel neki, hogy Arnold nem olyan mint Tod? Oké Tod csontokkal szeret játszani, hiszen Phenonnal van. Aki szintén a "csábítos" szokásos szerelésében volt, kiszívott hassal, mellel és nyakkal. Ami nem éppem 1hetesek. Elég frissek voltak. Arnold 16 évesen értelmesebb, férfiasabb mint Tod 18 évesen. Most viszont, hogy a lánynak kicsit megmutattam, hogy még is ki a falka vezér. Akkor sem szívesen feküdnék le aludni, hogy tudom bármikor bárki ra cuppanhat az én édesemre. Ez eléggé aggaszt tehát Arnoldhoz fordultam:
-Ha Spektráék bele egyeznek, megnézünk a nappaliban össze bújva egy filmet?- kérdeztem tőle miközben megfogta a kezemet, s elindultunk a házba. Spektra bele egyezett, tehát Arnold kiválasztotta a filmet, amely a Két lépés távolság lett, én csináltam popcorn. Ez a film volt az első amit együtt néztünk meg. Ez valahogy olyan romantikus.
- Nem szeretnélek felzaklatni.. Viszont szerinted leál az elcsábítási kísérlettel Phenon?- hátulról ölelt meg Arnold, s a fülembe suttogta miután nyomott egy puszit az arcomra. Mire haboztam egy kicsit de megszületett a válasz:
-Todnál sem adta fel amig meg nem kaparíntotta, tehát továbbra is szeretne az ujja köré csavarni téged. Amit ha nem azért akarna, hogy ezzel engem bántson meg is értenék.-feleltem, kicsit próbáltam félválról oda vetni, de a barátom túl jól kiismert, és észre vette, hogy ez aggaszt. Megpördített majd az állam felemelte, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Nem fog neki sikerülni, több ok miatt is. 1. Én beléd vagyok és leszek is szerelmes, téged szeretlek. 2. Utálom amiért ennyit bántott. 3. Mi vagyok én kutya? De most komolyan, nem vagyok kutya, hogy csont halommal játszadozzak..- felelte unottan. De annyira, hogy az már vicces volt. Elnevettem magam, majd egy puszit nyomtam az ajkára.
- Menjünk nézzük a filmet, mert magától nem néződik meg!- kuncogtam saját mondatomon, mire Arnold is elnevette magát, popcornnal a kezemben elindultunk, mire felkapott úgy mint egy menyasszonyt.
- Hé a popcooorn- nevetve figyelmeztettem. Mire jött a válasz:
- Tudom, tudom. Ne aggódj.- felelte. Beértünk a nappaliba, a kanapéra ült, engem félig a kanapéra mellé, félig az ölébe tett le. Majd úgy bújtunk össze, s néztük a filmet. A felénél megállítottuk. Inkább csak úgy összebújtunk a kanapén. Behúztuk a sötétítő függönyöket, s utána feküdtünk, vagy is Arnold ült a kanapéra, én pedig az ölébe feküdtem.
- Te hogyan képzeled el a jövődet? - nézett rám azzal a gyönyörű szemével melyben oly nagy volt a kíváncsiság, s nagyon csillogott. Össze kellett szednem a gondolataim, de végül kinyögtem.
- Egyértelmű, veled. Suli után mindig együtt tanulunk, majd eljön a szalagavatód, ahol megkérsz legyek a párod. Délutánonként vagy a próbán töltjük, ha épp nincs próba vagy nálatok vagy nálunk próbálunk, hogy tökéletes legyen. Majd eljön az enyém, ahol szintén veled fogok táncolni. Majd egy szép napon megkéred a kezem, igent mondok. Lesz egy szép, meghitt ám kicsi esküvőnk. Dolgozunk, tanulunk. Segítjük egymást. Persze időközben össze költözünk. Néhány év múlva pedig...Lesz egy vagy két gyermekünk, felneveljük a gyermekeket, elköltöznek, majd újra egymásnak tudjuk szentelni minden időnket. Heti 1-2 alkalommal elmegyünk a barátainkkal ide- oda. S öregen a tornácról hinta székekben, forró csokit iszogatva egymás kezét fogva nézzük esténként a naplementét. Együtt öregszünk meg. Majd a sírunk is egymás mellett lesz. "Tinédzserként megismerve még a halál után is tartó szerelem éltet minket, együtt" felirattal ellátva.- feleltem boldogan, Arnoldot vizslatva. Válaszul, elmondta , hogy mennyire szeret, és hogy ő is így képzelte el.
Spektráék idő közben elmentek vacsiért, a szokásos 4 fősetért. Arnoldot felhívta az egyik haverja talán Jasmyn. Elugrott találkozni vele. Így most egyedül maradtam. Írtam Jonathnak s Arnoldnak hogy elmentem a közeli parkba rajzolni.
Itt ülök a szökő kút előtt és próbalom lerajzolni. Mikor egy beszélgetés foszlánya üti meg a fülem
-Igen,ebben az időpontban szokott mászkálni H. Háza korul.- mondta egy kapucnis lánynak Phenon.
- De biztos hogy jó srác és megfogom tudni hódítani?- kérdezte fülsértően vinnyogós hangon a lány.
- Persze, fogd össze a hajad, öltözz kislányosan, takarj minél több felületet a testeden . H-nak is így sikerült becserkésznie.- mondta Phenon. Elő kaptam a Wodoo Phenont es a ceruzámmal oldalba szúrtam a babát akkora haraggal és erővel hogy meg én is megsajnáltam. Ja, hoppá még sem. Hahaha. Oda néztem őrült mosollyal a lányok felé majd láttam, hogy Phenon pólóját elteríti a vér. -Hm, ez az. Vérezz csak. Addig kínozlak míg le nem szállsz Arnoldról vagy ez fogja a végzeted okozni. Oh és ne mondd el senkinek- gondoltam 'magamban' persze belemászva a fejébe, telepatikusan közöltem vele. Mire ijedten elkezdett nézni körbe körbe hogy hol lehetek. Persze nem látott.
Végeztem a rajzommal így össze pakoltam, elindultam haza. A park kapuján kilépve szó szerint Arnoldba ütköztem.
- Oh helló!- köszöntem majd lábujj hegyre álltam és megcsókoltam az ajkait. Mire közelebb húzott magához és vissza csókolt.
- Helló, na mitől van ilyen ragyogó kedve a hercegnőmnek?- kérdezte majd nyomott egy puszit a homlokomra. Gondoltam , hogy megfogja kérdezni. Majd válaszoltam:
- Legyen annyi elég, hogy nálunk kell aludnod. S reggel, fel kell ébresztened 1 órával az előtt mikor jönni szoktál. - Feleltem hát. Mire furcsán nézett rám.
- Öhm, az alvással nincs gond, sőt. De miért kell olyan korán felkeltenem téged?? Mi dolgunk lesz? - kérdezte olyan tekintettel ami szinte sürgetett a válasz adással.
- Ahj jó.. Phenon egyik cselédje meg akar téged hódítani, szerezni. Mindezt akkor hallottam mikor rajzoltam. Képzeld tudok telepatikusan beszélni emberekhez s a fejükben hallják. Ő tökre megrémült. Mondta a lánynak , hogy kislányosan öltözzön fel, fogja össze a haját, és a ruhával takarjon minél többet. Majd a babával- mutattam a zsebemre.- oldalba szúrtam, vagyis azon keresztül és vérzett. Közöltem vele mi lesz ha nem száll le rólad. Befejeztem a rajzot, elindultam haza, a többit tudod. - hadartam egy szuszra.
- Ki akar engem megszerezni?- kérdezte és olyan harag villant át a szemén...- engem senki se akarjon megszerezni. Én veled vagyok, tiéd vagyok, nem másé..- csattant fel. Megnyugtattam, hogy semmiért sem engedném át senkinek. Nyomtam egy puszit a szájára, majd kézen fogva elindultunk haza. Spektra és Jonathane már otthon volt, vacsit előkészítették. S a nappaliban vártak minket tv-t nézve. Köszöntünk nekik, majd előhúztam a rajzot s megmutattam nekik. Arnold is csak pillázott, hogy mit rajzoltam. Voltam egy rajztanfolyamon ahol megtanítottak élethűen rajzolni. Azóta még szebben rajzolok, oké kicsit egoistaként hangzott, de tényleg így van. Ebben az egyben érzem, hogy viszonylag jó vagyok. Miután megmutattam nekik, megkérdeztem őket, hogy itt aludhat-e a srác. Nehezen de beleegyeztek.Arnoldnak nem kellett cuccért menni, hiszen már párszor aludt itt. Pólója is már vagy 7 itt pihen a szekrényemben, egy jelenleg is rajtam, s egy amibe alszok.
Vacsiztunk, kivételesen úgy mint ahogy régebben. Nem asztalnál, hanem a tv előtt. Uu el is felejtettem említeni, 2 nap múlva leszünk Arnolddal két hónapossak. Lerajzoltam ahogy megcsókol s karjaiba zár. Majd néhány jelentős pillanatot ábrázoltam kis gondolatként. Pl: ahogy a karjaiban feküdtem ájultan, amikor ott feküdtem a korházban és végig ott volr vigyázott rám. Amikor kaptam a gyűrűt amit azota sem vettem le, s megkért legyek a baratnője, amikor filmeztunk s ossze bujtunk, mikor a hintaágyon ültünk, mikor felkapott es a popcorn a kezemben volt. Mikor eppen Wodoo pillanatom volt álmomban es kirázott onnan. Aztán kinyomtattam a képet amir Jonath csinált rólunk mikor össze bújva aludtunk, s egy cuki romantikus képkeretbe tettem, becsomagoltam, s az egészet elrejtettem a szekrényem titkos kis zugába. Fénysebességgel haladt el előttünk ez a 2hónap.
Elrohantam fürödni, miután végeztem Arnold ment én addig össze rámoltam, megágyaztam. Mire végzett addigra én is. Spektráék megengedték, hogy együtt aludjunk. De bébi vigyázót azt a szerkezetet helyeztek a szobámba és hozzájuk amivel hallják hogy mi történik itt fent. Tehát figyelnek ránk, nagyon. De megnyugtattuk őket, hogy semmi olyan nem fog történni ami nem 15-16éveseknek való. Persze, arra a dologra gondoltunk ez alatt, amitől félnek, hogy megtörténne. Elköszöntünk, de meg is köszöntük, hogy megengedték. Majd felbattyogtunk a lépcsőn az ajtót félig nyitva hagyva ( ez is az egyik feltétel volt) , elfeküdtünk, Arnold kérdezte, szeretnék- e filmet nézni..
-Hát te nézhetsz valami filmet, én viszont nagyon álmos, fáradt vagyok, tehát inkább csak hozzád bújok és alszok. - feleltem majd hozzá bújtam de előtte leheltem egy édes csókot az ajkaira. Bólintott, majd azt mondta, hogy inkább alszik velem. S vigyáz az álmaimra, jobb velem össze bújni és aludni mint filmet nézni. Erre elpirultam, majd még jobban bújtam. Ő közelebb huzodott, s nyomott egy puszit a fejemre.
-Nagyon szeretlek Helena, jó éjszakát egyetlen pici szerelmem!- mondta olyan nagy szeretettel ahogy csak tudta.
- Eszméletlenül szeretlek téged Arnold, jó éjszakát macim!- majd ezzel megcsókoltam , elnehezültek a pilláim , öleltem olyan szorosan ahogy csak tudtam, nem akartam elszakadni tőle, nem akartam elengedni soha többet. A heves még is lágy szívverését hallgattam, ami aztán teljesen álomba nyomott.
-Jó reggelt hercegnőm!- hallottam Arnold csilingelő hangját miközben hirtelen kivilágította a nap a szemem.Válaszul pedig csak dörmögtem egyet, majd a telefonomért, hogy megnézzem mennyi az idő de csak az óra volt a szekrényen.. A telefonom még mindig a ruhás szekrény mélyén van. Ki kászálódók a meleg ágyamból, inkább belelépek a bolyhos papucsomba mert hideg lenne a padló. Úr Isten, mintha felrobbant volna a szekrényem, nehezen de végre a kezem közé kerül a mobilom. Lemerülve, és pórosan, nem tetszésemet egy zűrős sóhajjal nyilvánítottam ki.
- Mi a gond? - kérdezte Arnold, mire dühösen feleltem.
- Természetesen lemerült a mobilom.- oda léptem a fiókhoz megkerestem a töltőt és bedugtam a konnektorba.. Majd kérdőn és azt hiszem egy kicsi félelem is átvillant a szemén mikor rá néztem. Majd újra megkérdezte, mi a baj? És nem is kellett több, oda rohantam hozzá mivel az ablaknál állt, s szó szerint a nyakába borultam. Azok az átkozott könnyeim amik égették az arcomat úgy jöttek mintha dézsából öntötték volna. Néhány pillanat múlva megkértem Arnoldot, vegyen fel és úgy üljön le velem az ágyra. Nem is kellett többet szólnom, kérnem, felvett és leültünk. Majd dörmögtem egy köszönöm, szeretleket. Majd kicsit hátrébb húzta a fejét, hogy a szemembe tudjon nézni, majd lágy, óvó, szerető édes hangon megszólalt:
-Bármi is lesz most, bármit is akar a lány. Ne felejtsd el, én a tiéd vagyok és te az enyém. ÖRÖKKÉ. Jó? Nem kell mondanod, hogy miért kerültél ilyen állapotba, tudom. Azt is, hogy bennem bízol, de magadban nem.Pedig tökéletes vagy számomra. A legeslegjobb ami velem történhet, hogy megismertelek és egymásé vagyunk. - mondta, a szavai elapasztották a könnyeim.
- Arnold, én is nagyon szeretlek, rendben. De nem akarom, hogy hozzád szóljon vagy érjen.. Mint Phenon a hatalmas fehér épített zseléjével, mert különben ha ennek a lánynak is lesz olyan körme és hozzád ér letördelem neki. Abban biztos lehet..- mondtam mire a szám elé tette az ujját.
- Héé nyugi Helena megint kezdett átcsapni a szemed fekete-pirosba. - mondta Arnold, majd megpuszilta a homlokom. Majd kiszálltam az öléből, s mondtam, hogy megágyazok, addig ő menjen le a parkba, és majd jöjjön a szokott időben erre. Elment, de előtte forrón megcsókolta ajkaim. Megágyaztam, rohantam le, hogy egyek pár falatot mert korgott a hasam.
- Jó reggelt!- köszöntem Spektrának és Jonathnak. Mire furcsán néztek rám, s elmondták, hogy fura engem ilyenkor látni. Elmondtam a tervünket nekik, és ettem egy málnás joghurtot és egy kis gyümölcsöt. Aztán már mentem is az ajtóhoz, mikor Jonath utánam szólt:
- Csak tépd meg , meg max tördeld le a műkörmét. Ne okozz olyan sérülést a lánynak ami nem gyógyul 8 nap alatt. De ez legyen a legrosszabb esetben. Ha lehet ne verekedj. Bár Arnold úgy is vissza fog. - felelte majd bólintottam, s elköszöntem azzal , hogy nem csinálok hülyeséget. Kirohantam, láttam ahogy a lány megfogja a vállát, ezzel jelezve az ott létét. Arnold megfordult, a lány még mindig a vállán tartotta a mancsát melyet hatalmas pink és zöld épített köröm "díszített". Arnold letépte a kezét magáról, és hallottam megkérdezte mit akar tőle, mire a lány közelebb lépett, ő meg hátrébb.
- Téged, szerintem ez elég egyértelmű. - felelte, vihogva. Én azonnal ott termettem a háta mögött, a sárgára festett haját a kezemre tekertem majd egy erélyes rántással megtéptem, mire a fának csapódott. Szegény fa, őt nem akartam bántani. Majd megkérdeztem tőle, hogy tudja- e mit szeretnék én? Vadul rázta a fejét. Elnevettem magam, majd közelebb léptem, és megfogtam a kezét, és az hüvelykujjáról egy aprócska de lassú mozdulattal letéptem a körmét.Felvisított, elmondta mennyire egy szadista állat vagyok.
- Nos én pedig a szívedet szeretném kitépni, majd a hullád elégetni, a szíved feldarabolni, megpirítani s a gazdáddal Phenonnal megetetni.- közöltem vele, majd megbűvöltem, hogy soha többet ne merészeljen Arnold közelébe menni, ne mondja ezt el senkinek. Majd elengedtem.
Bementünk a házba, leültünk a nappaliba, Spektráék oda jöttek, elmeséltük neki a történteket. Arnold elment azt mondta van egy kis elintézni valója ne aggódjak, nem sokára jön. Hát ez így nem volt túl biztató, bólintottam majd homlokon puszilt s kiviharzott. Spektráék csak kérdőn néztek utána:
-Mi történt vele? Össze vesztetek? Ez elég fura volt- mondta Spektra.
- Vagy csak simán anyujával találkozott? - kérdezte Jonath. Nem, akkor elmondta volna..
-Na mindegy, ha meg jött megkérdezem. - mondtam majd rájuk mosolyogtam, s felmentem a szobámba, azt hiszem olvasok egy kicsit, hiszen már régen olvastam. Becsuktam az ajtót, valahogy minden zajt ki akartam zárni.
Körül belül 3 óra telt el, hogy Arnold elment, majd egyszer kopogást hallottam, igen?
- Arnold megjött lejönnél egy kicsit? - kérdezte Jonath, bólintottam, majd félre tettem a könyvet, s lementem. Leértem a nappaliból jött a hang és oda mentem.. Úr Isteeen, ott állt a 2,5 éve nem látott barátnőm, Deana Torzottic.
- Deana? - Kérdeztem mire hátra fordult, ő volt az egyből egymás nyakába borultunk.- Úgy hiányoztál te lány!- közöltem a barátnőmmel.
- Te is hiányoztál nekem kaktusz malacom!- mondta mire mindannyian elnevettük magunkat. . Majd hirtelen hátrébb húzódott majd a fejével Arnold felé biccentett:
- Nem is mondtad, hogy miatta vagy életben, és hogy ilyen szuper srác. De hallom holnap lesztek 2.hónaposak? Gratulálok kaktuszom! - mondta boldogan , majd megköszöntem és nyomtam egy puszit az arcára. Majd a barátomhoz fordultam.
-Szóval ezért hagytál itt minden magyarázat nélkül? - kérdeztem tőle, mire bólintott.
-Ti is tudtatok róla? - kérdeztem Spektrához és Jonathhoz fordulva.
- Vajon akkor kivel lett volna megbeszélve minden? - mondták majd kuncogtak egy sort.
- Tehát mindenki tudott mindent csak én nem? Ez nem fair- mondtam csodálkozva, viszont nevetve. Arnold picit félre hívott.
- Ha nem baj én ma már otthon alszok, anyunak már biztos hiányzom. Nektek is biztos van mit kicsacsogni- mondta nevetve az utóbbit- reggel olyan 10 körül felhívlak, hogy minden rendben-e. Jó?
- Okés, de vigyázz magadra jó? - kértem. Persze nagyon jól tudta hogyan is értem. Megígérte, hogy vigyázni fog magára. S jelez ha haza ért. Elköszönt a többiektől, homlokomra és az ajkaimra nyomott egy puszit, majd elment.
Elküldtem Deanat fürödni, majd felmentem megágyazni. Fürdés után , vittünk fel csokit, popcornt, cherry-s és vaníliás kólát. Filmezni kezdtünk, majd a végére párna-csata és beszélgetés lett. Imádom ezt a lányt. Majd hirtelen tiszta komoly lett az arca.
-Mi a gond Deana? - kérdeztem aggódva. Vajon megint fekete-piros lett a szemem? Próbáltam megfejteni vajon mi lehet a gond de reménytelen.
-Szereted Arnoldot? -kérdezte teljesen komolyan. Kérdőn néztem rá majd megismételte.
- Igen, de ez még is, hogy jött Deana? - kérdeztem . Majd azt mondta, hogy csak úgy majd megdobott egy marék kukoricával, mire kinevetett vagy is az arcomat . Majd újabb párna - csata lett belőle. Mikor elfáradtunk, úgy döntöttünk, hogy össze pakolunk, s majd holnap folytatjuk. Holnap.. Holnap.. Holnap leszünk 2 hónaposak Arnolddal.
- Deanaaa!- kiáltottam barátnőm fülébe, mire kérdőn nézett rám, majd az a mi bajod van, miért üvöltötted a nevem a FÜLEMBEE? nézésével meredt rám. Elővettem a dolgokat a padló rejtekhelyből Arnoldnak készített kis ajándékom. Megmutattam a lánynak, mire egy "WoW imádni fogja főleg a rajzot" ujjongással díjazta a látottakat. Nagyon boldog lettem.
- Ugye tudod, hogy te vagy a mindene? S még egy egyszerű "boldog második hónapot szívem" kártyáért is oda lenne egy puszival. Nagyon szeret téged, minden percben próbál boldoggá tenni. Ahogy rád néz, látszik az az őrült vonzalom, szerelem, féltés, csodálat, rajongás ami feléd irányul. Borzasztóan elvetted az eszét.- felelte félvállról Deana mintha csak annyit mondott volna, hogy éjjel 01:13 óra van.
-Én is nagyon szeretem őt. És én is próbálom boldoggá tenni, de nem vagyok benne valami jó. De még is boldog velem, s szeret engem. Igen félek, hogy Phenon kis csatlósai rácuppannak. Viszont attól nem félek, hogy megszerezhetik. Mert esélytelen. Nincs az az ördög ami rá venné Arnoldot, hogy egy szakadtkára úgy nézzen...-hallgattam el mert már kezdett kínos lenni. Levittük a dolgokat, majd elfeküdtünk aludni.