Vérfürdő Beacon Hillsben [Teen Wolf f.f.]BEFEJEZETT

🐺TWELVE🐺

-Értünk jönnek,ránk vadásznak!-hadonászott Tess idegesen.
-Azonnal szólnunk kell a többieknek,senki nem maradhat egyedül,messze a falkától.Mindenkinek ide kell jönnie-felelte Scott.
-Hát akkor telefonokat elő srácok és hívjatok ide mindenkit!-mondta Derek és mi így is tettünk.

Nem kellett sokat várni és az egész kis csapat megérkezett.Még Peter is lejött az emeletről és figyelmesen hallgatta a tanácskozásunkat.
-Szóval.Ide jönnek,méghozzá értetek.Valószínűleg Dereket és engem holtan akarnak látni-kezdte Scott.
-Viszont nincsenek sokan,simán elbánunk velük-mondta Stiles.
-Ne legyél benne annyira biztos!Ki tudja hány embert változtattak már vérfarkassá és építették a csapatukba.
-Akkor sem lehetnek tíznél többen-felelte Malia.
-És akkor most mégis mit teszünk?-kérdeztem idegesen.
-Harcolunk...-felelte Derek.
Hirtelen megszólalt a riasztó rendszer.Mindenki összerezzent egy pillanatra,majd Scott felkiáltott.
-Itt vannak!
-Ahogy tanítottam!-nézett rám Derek én pedig bólintottam és kieresztettem a karmaimat.
Mindenki átváltozott(már akinek át kellett)és morogva,elszántan vártuk az alfát.
Hirtelen hatalmas reccsenéssel betört az ajtó.
-Komolyan?Már megint?Előző héten javíttattam meg!-kiáltott siránkozva Peter,majd ő is átváltozott és beállt közénk-Megbosszulom az ajtómat!-morogta,mire Derek megforgatta a szemeit.
Az ajtón belépett az alfa,és mellette két társa.Malia önkéntelenül elnevette magát.
-Komolyan?Hárman jöttök 13-unk ellen?
Az alfa csak vigyorogva bólintott.
-Nem harcolni jöttünk-szólalt meg.
-Akkor?-lépett előre Scott.
-Csupán csak figylemeztetni.A háború nemsokára elkezdődik.Készülj fel McCall!Egy hét.Egy hetet kapsz hogy a szánalmas kis csapatodat felkészítsd.Egy hét múlva eljövünk az egész csapatunkkal.És akkor enyém lesz a banshee,a vérpréri,az ember és a szánalmas kis farkasaid.Te pedig,meghalsz-vigyorgott Scott képébe.
-Állunk elébe-felelte morogva Scott.
Az alfa újra elvigyorodott,látszottak hófehér szemfogai.Sarkon fordult és az embereivel együtt eltűnt.Mi lefagyva álltunk Scott mögött és egymásra pillantgattunk.
-Elkezdődött...-fordult hátra Scott.
-Akkor most harcolunk,igaz?-kérdezte Tess.
-Igen...-felelte Scott.
-Fel kell készülnünk.És szólnunk kell Argentnek is...

2019.szeptember 7.
Hétvége.Nincs iskola így azt csinálunk amit akarunk.Ninaval és Tessel nálunk üldögéltünk az ágyamon és beszélgettünk.
-Eszméletlen...-mondta Tess.
-Mi?-néztem rá a könyvem mögül.
-Ez az egész...ami most történik.
-Az biztos-felelte Nina miközben a telefonján játszott.
-És Nina!-néztem rá-Mi újság...tudod,Theoval?
Ő erre elmosolyodott és letette a telefont.
-Minden tökéletes.
-Ezt úgy értsem hogy a szobád konkrétan tele van rózsákkal?-nevettem.
-Igen így is értheted...-nevetett ő is.
-Ennyi?Virágot hordoz neked?-kérdezte Tess.
-Hát...
-Naaa?-pattantunk mellé,mire ő pirulva felelt.
-Hát az úgy volt...Elvitt a helyre ahol kiméráva változtatták.Sokat beszélgettünk és megkérdeztem tőle hogy miért hord nekem virágot és miért tart szemmel,mert hogy nem haragszom rá...
-Igen?Aztán?-sürgette izgatottan Tess.
-Hát...megcsókolt-húzta össze szemeit mosolyogva Nina.
Tessel tátva maradt a szánk és visítozva,ugrálva borultunk Nina nyakába.
-Ez atom király!-tapsolt Tess.
-Tudoooom!-vigyorgott Nina-Most is elhívott a kilátóhoz sétálni.Szóval jobban mondva most lesz az első randink.
-Komolyan?-nyitotta tágra a szemeit Tess-Majd nekem is el kell mennem...
-Hová?-néztem rá lepetten.
-Hát...Scott mondta hogy kísérjem el Argenthez,én meg belementem.Szóval majd jön értem.
-Na ti is szépek vagytok már!Randizgatni járunk engem meg itthon hagytok!-ráztam meg a fejem mosolyogva-Legalább lesz időm kiolvasni a könyvem.
-És tee?-bökött oldalba Tess-Neked nem jön be valaki?
-De...-feleltem-Az anyám az ajtón.A kajámmal-vigyorogtam Tessre.
-De most komolyan!-ült mellém Nina.
-Senki-feleltem egyszerűen-Mondtam már,szűzen 500 macskával,nem rémlik?-nevettem.
Ők is nevettek és ennyiben maradtunk.Nemsokára Scott jött Tessért,majd Nina is elment készülődni.Én pedig otthon maradtam a könyvemmel és olvastam.

Aztán eszembe jutott a harc.Nem ártana,ha Derek még tanítana egy kicsit előtte.Meg persze nekem sem ártana elkezdenem íjászatra tanítani.Felkaptam a táskám,beledobtam a könyvem és a hátamra vettem az íjam.Deszkára pattantam és elindultam az erdőbe.

💓Tess szemszöge💓

Viszonylag hamar odaértünk Argent bunkerébe.Ő éppen ott volt és egy fegyverrel ügyködött.
-Scott!Miben segíthetek?-állt fel a székről és kezet fogott Scottal.
-Ő itt Tess,az új bansheenk-mutatott be először Scott.
-Örvendek Tess!
-Szintúgy!-feleltem.
-Szóval?-fordult Scotthoz Argent.
-Lehet hallottál már az új alfáról.Na vele akadt egy kis gondunk.Egy hét múlva eljön a falkámért.Elkélne a segítséged a harcban.
-Rendben.Segítek.A többiek tudnak harcolni?Stiles,Mason?
-Hát nekik kéne fegyver.Bár ahogyan Stilest ismerem ő a baseball ütőjével harcol.De Masonnek kéne valami.
-Redben.És téged kitanított már Lydia?-nézett rám Argent.
-Még nem...-feleltem.
-Akkor arra is sort kell kerítenetek.Két képzett banshee azért már elég komoly tűzerő-nézett Scottra Argent.
Scott elismerően bólogatott.
-Rendben.Akkor el is viszem Lydiához!És egy hét múlva várunk!-köszönt el Scott.
-Ott leszek!-felelte Argent.
Scott karon ragadott és elindultunk Lydiához.

💓Stine szemszöge💓

Nemsokára odaértem Derekhez és a kezembe kaptam a deszkám.
-Dereek!-kiáltottam be és dörömbölni kezdtem az ajtón.
-Itt a kis tanítványom!-jelent meg az ajtóban mosolyogva.
-Vennék még pár órát a harc előtt.És elhoztam az íjat is!-mosolyogtam én is.
Bementünk a terembe és lepakoltam a cuccom.
-Szóval hol fejeztük be tegnap?-kérdezte Derek és neki is láttunk az órának.
Elég jó voltam,Derek már vagy mehezen,vagy egyáltalán nem tudott legyőzni.Egyre hosszabb csatákat vívtunk és egyre többször jöttem ki győztesen.Amikor újra a földre vittem Dereket,megadóan feltette a kezét.
-Redben.Jó vagy.Ennél többet már nem tudok tanítani.Mostmár csak erősödnöd kell és sokat gyakorolni-mondta miközben felhúztam a földről.
-Akkor-feleltem-Most te jössz.
A kezébe nyomtam az íjam,mire fájdalmasan felsóhajtott.
Kimentünk egy fához és ráragasztottam egy papírdarabot.
-Ez lesz a cél-mondtam.
Felajzottam az íjat,a nyilat a húrhoz illesztettem és lőttem.Bele a közepébe.
-Most te!-adtam mosolyogva Derek kezébe,aki megfogni is alig tudta.
Én nevetve álltam mellé és eligazítottam a kezében az íjat.
-Most lőj!-néztem fel rá ő pedig értetlen pillantások közepedte forgatta az íjat.
Ezt már nem nézhettem tételnül.Egy nagyobb követ raktam mellé,felálltam rá,hogy felérjem őt.Egyik kezemmel megfogtam az övét,amivel a nyilt tartotta,a másikkal pedig azt amivel az íjat.
-Egyszerű.Megfogod,kihúzod a nyilat-húztam hátra a kezét-Célzol,majd elengeded.
Elengedtem a kezét és ő is a nyilat,ami egyenesen a cél közepébe repült.
Hatalmas mosoly ült ki az arcára amikor meglátta és rám pillantott.
Én is rá mosolyogtam és folytattuk az íjászkodást...

Sziasztok démonkáim!
Itt is lenne a kövi rész.Mint láthatjátok rászoktam a hosszabb részekre,de remélem nem bájátok.Remélem hogy tetszett nektek és köszönöm hogy elolvastátok!
Találkozunk legközelebb!

PEACE OUT!💙

🐺🐺