Mikor Harry és Draco elkezdik az ötödik évüket a Roxfortban, nem úgy alakulnak a dolgok közöttük mint szoktak. Túl tudnak lépni a múltban elszenvedett sérelmeken vagy a kapcsolatuk továbbra is csak ellenségeskedésből fog állni?
⚠️nem minden a könyv...
Csendesen lépkedtünk a falu irányába. Próbáltam feltűnés mentesen a társam közelébe férkőzni de sikertelen lett az akcióm mivel őkelme megcsúszott egy jeges kődarabon és hangos csattanással előrevágófott.Pár másodpercig megse bírtam mozdulni csak néztem a kiteült fiút majd észbekaptam és gyorsan legugoltam mellé.
-Uramisten! Jól vagy? -Eddig a lábát néztem ami furcsán ki volt tekeredve de mivel nem válaszolt felnéztem az arcára. Majdnem leesett az állam mivel a szőke arcát könycsíkok tömkelege borította. Szép lassan a kezem a feje alá tettem és kicsit feljebb húztam magamhoz. -Feltudsz állni Draco? Láttam ahogy még a valószínűleg fájó lábáról megfeledkezve, döbbent arcal mered rám. Elkellett fojtanom egy vigyort mikor rájöttem hogy azért lepődött meg mert elsőre hívtam a keresztnevén. Amint meglátta a mosolygó arcom mérgesen összeszorította a szemét és elnézett mellettem. -Feltudok állni. Nem kell segítened! Megróbált rálépni a fájó lábára de abban a pillanatban ujra elesett. Mivel nem nagyon vagyok jártas a csont összeforrasztásban csak eggyetlen lehetőség maradt hogy eljussunk a gyengélkedőbe. De tudtam hogy ezt a Jégherceg nem fogja díjazni. Gyorsan a háta és a térde alá nyúltam és felrántottam az ölembe majd a súlytól egy kicsit nehezebben felálltam.
-MÉGIS MI A MERLINT CSINÁLSZ!?! TESZEL LE POTTER!!
Mások biztosan eldobták volna a hangja miatt mergettenve de én csak mégjobban szorítottam magamhoz. Egyetlen cél lebegett elöttem és az az volt hogy épségben és gyorsan feljuttassam a gyengélkedőre. Felőlem meg is átkozhat..
-Nem hallottad! Tegyél le!!! Most!! Én csak nevetve ránéztem: -Szeretnél itt feküdni egész nap? Vagy kibírod hogy azt a hatalmas egódat félretéve megengeded hogy segítsek?
Csak egy morgás hallottam és éreztem hogy karjait amik eddig mellette lógtak szorosan a nyakam köré fonva ezzel is egy kicsit feljebb húzva magát a melkasomon. Lenéztem az arcára ahol már csak halvány nyomok mutatták hogy az elöbb sírt...de észrevettem egy eléggé fúrcsa dolgot is: Draco arca teljesen piros volt. Én sokszor hajlamos vagyok elpirulni de ez még tőlem is durva lenne. Valószínűleg megérezte magán a tekontetem mert szégyenlősen lesütötte a szemét és az ajkait vékony csíkká összehúzta. Magam is meglepődtem hogy mit csinálok de sajnos már késő volt: megfogtam gyengéden a kipirult arcát és lassan de határozottan magam felé fordítottam. Tágranyilt szemével engem fürkészett én meg örültem hogy nem ordítta le a fejemet. -Nem mondom ezt el senkinek nyugi. Bár igazán vicces lenne ha megtudnák hogy a Nagy Mardekáros elsírta magát és Harry Potter karjaiban feküdt...- muszály volt elnevetnem magam ezen a szituáción mire Draco fejbecsapott. - Baszdmeg Potter!- Harryt nem is az ütés döbbentette meg hanem az hogy honnan ismeri a mardekáros ezt a szót hiszen a varázslók nem használják. -Honnan tudsz te ilyen szavakat? A szőke elkezdett hebegni-habogni és egy kis pír is szökött az arcába ma már sokadszorra. -Tőled.. hallottam.- Harry csak elkezdett kuncogni, de legbelül a szíve majd kiugrott a helyéről a tudatra hogy ennyire figyel rá a Mardekáros. Lassan már fel is értek a gyengélkedőre ahol Madame Pomfrey azonnal kezelésbe vette a beteg lábát.
-Kész is vagyunk Mr.Malfoy. Nem kell itt aludnia, menjen vissza a hálókörletébe! Mr.Potter segítene lemenni neki?-
Harry óvatosan rápillantott a Jéghercegre aki kifejezéstelen arcal meredt maga elé. -Menjenek!-
A szőke félkézzel átkarolta a másik fiút és elindúltak a pincébe. Eggyikük sem beszélt, belemerültek a gondolataikba. Kis idő múlva a mardekáros megszólalt.
-Sajnálom ,hogy elrontottam a napod.. Harry meglepve kapta a fejét a ,,barátjára,,. -Dehogyis! Nem a te hibád hogy megsérültél. Nem arra valók a barátok hogy segítsenek?
Most a szőkén volt a sor hogy megdöbbenjen. Harry Potter barátja??? Szélesen rámosolygott a boldog Harryre. Megálltak a pince klubbhelység bejárata elött.
-Nos..kössz a segítségek Potter. -Szívesen Malfoy. Na akkor én mentem!
A szőke bugyután megveregette a másik hátát mire a fekete hajú elmosolyodott.
-Jó éjt Draco! -Szép álmokat...Harry.
Az említett elindúlt de ekkor visszahúzta egy kar és...
~~~ Naaaa! Bocs mindenkinek akit érdekel a történet hogy ilyen soká hoztam de elkezdődött a suli és már most rohadt sokat kell tanulnom + edzések is vannak szóval eléggé kevés időm van...
BEJELENTÉS!!!! Elkezdtem egy új meleg sztorit! Kérlek pillants rá!🥺💕
Címe: Hope
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
