𝔇é𝔧á ꪜú

Hangya fiú

Nagyon furcsán viselkedek mostanában. Mióta megtudtam ezt az amnéziás dolgot, úgy érzem kezdek megváltozni. Nem felejtettem el, hogy eddig mi volt, nem voltam beteg. Legalábbis úgy tudtam eddig.
Az életem fontos részét teljesen elfelejtettem. Ha ez járna mindig a fejemben, valószínű megőrülnék.
Mint kiderült anno, Arnóval mi ismertük egymást. Azt még pontosan nem tudom, mennyire volt szoros kapcsolatunk. Mert szeretett.

De az apám életben van egy rejtélyes szigeten, ahol szerintem esélye sincsen egy embernek két-három napnál tovább bírnia élelem és folyadék nélkül.
Istenem, min mehetett keresztül.
Szerintem kezdek megőrülni!

-Laraa!

Vajon az amnéziám előtt csókolóztam Arnóval?

-Hallassz?

Érdekes, de mikor meglátom őt szinte minden alkalommal ez jár a fejemben. Amikor nem bunkó.

-Lara! Föld hívja Larát, Lara jelentkezz!-rázott meg Arno a vállamnál fogva.

-T-Tessék? Ó, ne haragudj, elgondolkodtam. -fogtam meg a tarkómat.

-Igen, nálad ez mostanában elég gyakori.

Kinyújtottam rá a nyelvemet, aztán leakartam rázni magamról szó szerint, de akkor a keze a vállamról az arcomra vándorolt.
Megint elkezdett gyorsabban verni a szívem.

-Nem vagyunk messze a célpontoktól.-mondtam.

-Nem vagyunk messze.-lépett közelebb.

Nem bírom, mikor ezt csinálja.
Elléptem tőle és megfogtam a karját.

-Indulás!

Mikor megérkeztünk a parkhoz, kétszer kellett megdörzsölnöm a szememet, hogy tényleg jól látok-e.
Egy Arnóhoz hasonló csuklyás jött velem szembe.
Arno a kezét elemelte az enyémtől és kezet fogott az idegennel.

-Nem akarsz bemutatni a hölgyeménynek?-mért végig.

-Lara, ő itt Anthony. Anthony, ő itt Lara.-mutatott be minket egymásnak.

-Hello, Ant.

-Hello, Lara. Úgy néz ki együtt fogunk dolgozni ma.

-Nos, igazából nem. Az eredeti tervnél maradtunk.- mondta Arno, eltakarva engem.

Mi a fene folyik itt?

-Értem. Akkor kelleni fog egy csali.-nézett rám a hangya fiú.

Azt hittem az orgyilkosok mindig egyedül dolgoznak. De mióta  „megint"megismertem Doriant, kettő emberes munkákat csinált. Nem kell félreérteni.
Csali nélkül nem boldogulnak.

-Tudod mit? Elvállalom.- mondtam teljes magabiztossággal.

-Tudod mit? Más választásod amúgy sincs.

-Fejezzétek be, megy az időnk.-mondta Arno.

Anthony bólintott és morcosan elsétált egy közeli szökőkúthoz.
Arno pedig rám nézett és ökölbe tett kezét a levegőbe emelte.
Zavartan néztem rá.
Ököl pacsi?

-Bejött ez a hangyaduma.-vigyorgott.

-Megy az idő, Arno.

Szomorúan leengedte a kezét és kézen fogva besétáltunk a parkba.

-Ezt most miért csinálod?-kérdeztem.

-Azért mert ez természetes dolog és nem olyan feltűnő.-válaszolta.

-Mármint, hogy egy orgyilkos elrabolt egy lányt?

-Mármint, hogy egy pár kézen fogva sétál.-javított ki kuncogva.

-Ja, hogy mi már egy pár vagyunk?

Nevetett, majd megállt és elmondta a tervet.

-Nem lesz nehéz dolgod, csak tereld el azoknak - mutatott két "templomosra"- a figyelmét amíg mi megpróbáljuk elkötni a helikoptert. Black valószínű addigra már itt lesz.

-Sima ügy. - bólintottam.

-Tudtam.- mosolygott rám. - akkor majd a helikopteren.- intett egyet.

Én pedig már mentem is a második csalis küldetésemre.
Két templomosnak hogy lehet könnyen elterelni a figyelmét?
Flörtöléssel.

Black szemszöge

Az élelmeket és a fegyvereket már beszereztem. Mostmár csak a helikopter kell.
Mire odaballagtam a zsákokkal a parkhoz, mint a télapó, olyan volt, mintha egy filmforgatást látnék.
Anthony a park másik felén fütyüléssel odébb hívott pár templomost és levadászta őket, Arno pedig már odalopakodott a helikopterhez, Lara pedig.. Lara flörtölget?

Az egyik bejáratnál már nem állt egy őr sem, így könnyen belopakodtam ott a helikopterhez véve az irányt.

-Arno, itt vagy?-kérdeztem halkan.

Ebben a pillanatban dobott ki két katonát a helikopterből.

-Tiszta a terep.-mondta.

Feldobáltam a zsákokat Arnónak, majd jeleztem Anthonynak, hogy segítsen Larának kinyírni az embereket.

Lara szemszöge

Már pont meguntam ezt az egészet, és elővettem a pisztolyomat, amikor a hangya fiú elvágta a két templomos torkát.

-Ezek az enyémek voltak!-dühöngtem.

-Irány a kopter!- mutatott az épp beindult jármű felé.

Pont időben értünk oda, Arno felhúzott minket és gyorsan be is kapcsoltuk a biztonsági öveket.
Black fog vezetni?

-Nem is tudtam, hogy tudsz vezetni!-mondtam hangosan mert már elindultak a rotorok.

-Én sem!-kiáltott fel nevetve.

Hogy mi?
Ránéztem Arnóra kétségbeesetten.

-Csak viccel!- fogta meg a kezemet és dühösen ránézett Blackre.

-Múltkor lezuhantunk miatta.-mondta nyugodtan Anthony.

-Köszönöm hangyafiú.-mondtam neki mosolyogva.

-Hogy hívtál?-nézett rám mérgesen.

Nem hittem volna, hogy túl éljük ezt az egészet, de Black sikeresen felszállt a helikopterrel és nagy dalolásokba kezdett.

-Figyelem, figyelem! Irány a sziget!

Ránéztem Arnóra aki egyenesen nézett nagyon komoran.
Közelebb hajoltam és megpusziltam az arcát, mire rám nézett jó kedvűen.

-Ezt miért kaptam?-kérdezte.

Nem kaptál ököl pacsit!

-Csak..Dèjá vú

——————————8—————————