Life after death [H.S.]

4. Fejezet (+18)

MEGLEPETÉS!

Sziasztok babócák! Gondoltam megleplek titeket egy új résszel, azért, mert az előzővel kicsit késtem.  Itt is van a 4. Fejezet! Hagyatok magatok után nyomot! :) Remélem, tetszik! ( +18-as rész ) Írjátok meg, hogy legyen-e még benne ilyen vagy inkább hanyagoljam?

Olvassátok egészséggel!

Újra nyakam kényeztetésével foglalta el magát.

Ajkamat beharapva nyöszörögtem, miközben nyakamon hagyott pár lila foltot. Bassza meg ez látszódni fog. Köpenyemet szépen lassan gombolta ki, lehúzta rólam és újra ajkaimra tapadt. Hevesen faltuk egymást, amit a levegőhiány miatt szakítottunk meg. Egy gyors mozdulattal a fehér pólóját lehúztam róla és elkezdtem bíbelődni a nadrágján lévő kötőmadzaggal. Sikeresen kicsomóztam, de még mielőtt megszemlélhettem volna V-vonalát, államnál fogva felemelte fejemet, hogy újra megcsókoljon. Egy pillanatra hagytuk abba, amíg a pólómból kibujtatott. Nekem esett és úgy gombolta ki farmernadrágomat, ami nagy nehézségek árán leráncigáltam magamról. Ő is kibújt melegítőszerű nadrágjából, majd bokszerértől is megvált. Sajnos még mindig nem tudtam „felmérni a terepet” odalent, mert még mindig hevesen csókolt. Melltartóm pántjánál elidőzött egy darabig, majd az én ügyes kezeimnek hála segítettem kikapcsolni neki. Mire mindketten felkuncogtunk – azt hittem, hogy már egy kézzel is megy neki -, de tévedtem. Ahogy lekerült rólam a fehérnemű pír öntötte el az arcomat és szemeimet lesütöttem, ilyenkor olyan érdekes tud lenni az ember lába.

-Gyönyörű vagy! – suttogja tekintetemet keresve, amit pár másodperces késéssel ráemelek. Halványan elmosolyodok. Újra lehajtom fejem, de most mást indokból.

Már is áll. – figyeltem meg.

-Ennyire érdekes? – hallom meg rekedtes hangját. Vigyorogtam, mint a tejbe tök.

Nem válaszoltam semmit, ezért inkább nem is foglalkozott vele tovább. Bugyim szélét pedzegette, míg nem lehúzta rólam. Szemeivel alaposan végigmért, ami egy kicsit – nagyon – kínos volt. Jobb kezével végig simított egészen a combomtól kezdve a mellemig, majd ott megállapodott. Elkezdte masszírozni, míg másik kezével a derekamat simogatta. Közben csókcsatát vívtunk, melyből mindketten győztesen fogunk távozni. Én mellkasán pihentettem kezem, de az hamar vándorutakra indult, míg el nem ért a V-vonaláig. Onnantól kezdve csigalassúsággal simítottam kezemet férfiasságára. Először csak az egyik ujjamat húztam végig egész hosszán és csak ezt követően markoltam rá, ami belőle egy állatias nyögést váltott ki. Kezemet fel-le húzogattam teljes hosszán, amíg meg nem éreztem az örömének első cseppjeit. Gyorsabban mozgattam apró tenyeremet ágaskodó férfiasságán. Egyre többször nyögött fel, ami azt jelentette, hogy közel van a csúcshoz. Kezeit az enyémre tette és ezzel megállítva tevékenységemet.  

-A szádat akarom! – suttogja érzékien. Jól van Sage. Nyugodj le! Nem lesz semmi baj! Ilyet még nem csináltál, de nem lesz baj! Kiengedtem egy nagyon halk sóhajt és az asztalról leugrottam és Harry elé térdeltem. Újra kezembe vettem és húzogattam rajta mielőtt még bevettem volna a számba. Először a nyelvemmel izgattam, majd hosszát bekapva szopni kezdtem. Felém lökte csípőjét, így tolva beljebb magát. Egyre gyorsabban és gyorsabban mozgattam számat. Halottam nyöszörgését és azt, hogy néha a nevemet nyögi. Cuppanó hangot hallatva vettem ki a számból egy gyors levegővételért. Visszavettem és megpróbáltam egész hosszát bekapni, ami negyedszerre sikerült is. Harry a mélytorkos után azonnal a számba élvezett. Elég érdekes íze van ennek, de határozottan nem rossz.

-Isteni… voltál... – szűrte ki szájából két nyögés között. Felálltam vele szembe és a nyakánál fogva húztam oda egy csókra. – Ez most elég fura, mert az előbb volt a faszom a szádban most meg itt csókolózunk. – motyogja a számra, ami mosolygásra és kuncogásra késztetett. – Van nálad óvszer? – tért rá a lényegre.

-Van. – újra ajkainak estem.

-Milyen kis felkészült valaki. – viccelődik.

-Sosem lehet tudni. – kuncogok újra fel. A táskámhoz sietek és keresgélem az óvszert. Közben érzem a hátamba fúródó tekintetét, ami miatt újra lángba borul az arcom. – Ne bámulj már! – fordulok hátra, miközben éppen lecseszem.

-Ilyen fenékkel, hogyne bámuljalak. – szemeimet forgatom, és végre megtalálom a kis zacskót. Kezembe tartva felemelem a magasba jelezve, hogy megvan.

-Színes. – jegyzem meg. Harry száján is kifut egy apró kuncogás ( vagy a fiúk nem is kuncognak, na mind egy ).

-És milyen színű? – neveti el magát, mire én is csatlakozom hozzá.

-Piros. – mutatom neki, mikor már sikeresen kinyitottam a zacskóját.

-Pffh. Miért nem kék vagy lila? – tetteti a felháborodását.

-Mit tudjam én? – szólok vissza neki ugyan abban a hangnemben. Mindketten elvigyorodunk. Újra komoly arckifejezéssel hajolok arcához csókot lopni tőle, de mielőtt még elhajolhattam volna nyakamnál fogva visszarántott. Faltuk egymást egyre hevesebben. A levegő nagyúr, így megszakítottuk csókunkat. Én felpörgettem Harry férfiasságára a piros óvszert, míg ő figyelemmel kísérte a történéseket. Combjaimnál fogva megemelt és az asztalra ültetett. Széttárta lábaimat, hogy közéjük tudjon férkőzni.

-Csak a biztonság kedvéért. Szűz vagy? – kérdezte lazán. Én pedig megrökönyödtem. Nem mondhatom, hogy igen, mert akkor kinevetne, vagy ha nem mondom el neki, akkor pedig durvábban fogja csinálni. – Szóval igen. – mondja ki helyettem. Örülök, hogy nem nekem kellett kimondanom, de akkor is ez nagyon gáz. Lehajtottam fejemet és a földet kezdtem el pásztázni a tekintettemmel. – Szerintem aranyos, hogy még az vagy. Legalább tudom, hogy először az enyém voltál és leszel. – hajol ajkaimra lágy csókot hintve rá. A szavai melengették a szívem. A pillangók a hasamban szárnyra kaptak és megállíthatatlanul repkedtek. –Mehet? – kérdezi meg mire egy apró bólintással felelek. Lassan bepozícionálta magát és még ennél is lassabban belém hatolt. Egy - inkább nyüszítésre hasonló – nyögést hallattam magamból, miközben Harry ki-be járatta magát. Karjaimat a nyakába pihentettem, néha-néha belevájva körmeimet érzékeny bőrébe. Hangos nyögések töltötték meg a szobát. (Szerencsére hangszigetelt az irodám. ) Gyorsabb tempóra váltott. A fájdalom, amit az elején éreztem már elszállt. Mindketten közel jártunk a végéhez és ezt a zihálások hangosságából és a gyönyörtől eltorzult arcunkból következtetem le. – Sikítsd a nevem, ha elmész! – utasított. Nem kellett sok és máris átléptem a gyönyör kapuját.

-Harry! – sikításom bezengte a szobát. Ő még párat lökött, majd ő is elment. Arcát a vállamba fúrta és ott pihentette azt. – Ez csodálatos volt. – mondtam alig hallhatóan, de ő mégis megértette, mert éreztem, ahogy elvigyorodik. Lassacskán feltápászkodott rólam és a ruhái felé vette az irányt. Kidobta a használt óvszert és elkezdett felöltözni. Én is csatlakoztam hozzá és megkerestem ruhadarabokat. Magamra kapkodtam a szanaszét dobált ruháimat és rendbe szettem hajamat is, hogy ne álljon össze-vissza. Amikor mind ezzel végeztem Harry irányába fordultam, aki pont engem kémlelt.

Mond meg neki, hogy szereted! – szól rám az az idegesítő belsőhang.

 Közelebb lépdeltem hozzá úgy, hogy már csak 2 centiméter távolság volt közöttünk és karjaimat a nyaka köré fontam. Mélyen a szemeibe néztem és alig hallhatóan suttogtam neki azt a két felbecsülhetetlen szót.

-Szeretlek Harry!