Pied Piper || Jikook

3. Fejezet ~ How Did You Do That?!

Park Jimin hatalmasat sóhajtott, ahogy végig nézett a most már lassan kihalni látszó kávézón. A mai nap a szokatlannál is sokkal mozgalmasabb volt. Fáradtan kezdte el masszírozni az elgémberedett vállát ahogy a órájára pillantott. Még mindig volt hátra egy órája.

-  Jézus Isten. – hirtelen lépett mellé egyik munkatársa, Hoseok, aki meglepetten pislogott a bejárati ajtó felé. – Ugye csak hallucinálok és nem Jeon Jungkook lépett be épp most az ajtón?!

Jimin maga is meglepetten nézett fel, amikor meghallotta Junkook nevét. A fiatalabb még az egyetemen kívül is híresnek számított, ehhez semmi kétség nem fért hozzá. Nem segített a dolgon az sem hogy a másik hihetetlen dögösen festett egy egyszerű fekete pólóban és egy szakadt farmerbe.

De még is mit keres itt? Hisz még csak 9 óra?!

A fiatalabb magabiztosan sétált a kávézóba, amikor pedig meglátta Jimint, akkor pedig az ajkain apró mosollyal vette az irányt felé, de a következő pillanatban az említett mosoly lefagyott az arcáról amikor észrevette a fiatal mellett ácsorgó Hoseokot, aki pedig amikor észrevette a neki küldött fagyos tekintetet, megköszörülte a torkát, majd kimentve magát kiment felvenni az egyik asztalhoz a rendelést.

- Úgy emlékszem azt mondtam 10-kor végzek. – kezdte rögtön Jimin, nem is erőlködve egy köszönéssel sem. Azonban a fiatalabb nem is figyelt rá, csak a menülapot szemlélte.

- Egy hideg Macciato lesz. – mondta végül Jungkook. – És azt akarom, hogy te készítsd el nekem, senki mástól nem fogadom el.

- Miért nem?

- Mert nem bízom rajtad kívül itt senkibe. Elég sok ellenségem van, honnan tudjam, hogy nem akarnak-e megmérgezni?

- És bennem bízol? – kuncogott halkan Jimin. - Honnan tudod, hogy én nem teszek bele mérget?

Jungkook elvigyorgott a kérdés hallatán. – Csak tudom. Túl rendesnek tűnsz ahhoz.

- Hát mindjárt kiderül. – mondta az idősebb gúnyosan, majd egy közepes méretű csészéért nyúlt és neki látott az ital elkészítésének.

Nem értette saját magát Jimin. Hihetetlen furcsa volt ez az egész. Még csak nem is ismeri Jungkookot, mégis kényelmesen viccelődik vele.

Amikor elkészült az ital, Jimin egyszerűen átnyújtotta a fiatalabbnak, aki rávigyorgott, majd helyet foglalt az egyik üres asztalnál.

Tehát itt fog várni amíg végzek? Végül is, amíg hajlandó együtt dolgozni ezen a projekten és nem hagyja rám az egész munkát addig jó ez így nekem.

Ahogy Jimin tovább dolgozott, néha-néha rápillantott a fiatalabbra, aki végig őt figyelte a Macciatoja mögül. Jiminnek fogalma se volt hogy a másik pontosan mit is nézz rajta, de végül úgy döntött hogy nem is akarja tudni.

Mire a műszakja végett ért és átöltözött addigra Jungkook már kint várt rá, lazán neki dőlt az út mellett parkoló Audi R8-asának.

Gazdag rohadék.

- Nálad van a laptopod? – kérdezte Jungkook, ahogy Jimin mellé lépett.

- Igen. – válaszolta az idősebb kurtán, ahogy figyelte ahogy a fiatalabb ráérősen az ajkai közé veszi a kezében parázsló cigarettát majd egy mélyet szív belőle. – Nem kellene haladnunk?

- Öt perc és indulunk. – válaszolta nyugodtan a másik, ahogy kifújta a füstfelhőt.

Milyen focista az ilyen, aki még csak nem is foglalkozik az egészségével?! – Jimin annyira megakarta kérdezni ezt a másiktól hangosan is, de aztán rájött hogy nincs semmi joga kérdőre vonni a fiatalabbat.