Így állunk tehát: a herceg és én

3.rész

...Már kb. 1 hét telt el Kevinnel való beszélgetésem óta. Azóta senki sem hallott róla.

Nem is foglalkoztam vele.

Egyik pénteki napon (hála Istennek) elmaradt az utolsó 2 órám (kémia, fizika-természetesen) ezért hamarabb haza tudtam menni.
Amint beléptem az ajtón a bátyámat és a barátnőjét találtam a konyhában. Scott épp főzött valamit.

Amimor a bátyáink elköltöztek mi is léptünk. Ashlyvel dolgozni kezdtünk, és vettünk egy számunkra kényelmesebb lakást. A város szélén található. Mi a 3. emeleten lakunk. A szembe szomszédunk egy fiatal pár, jó fejek. Felettünk pedig nem laknak.

-Sziasztok! De jó titeket látni!-már vagy 3 hónapja nem találkoztunk.

-Szia Karen! Ó pedig mi nagyon jönni akartunk ám, csak valami mindig közbeszólt.-mindja bátyám és int, hogy menjek oda hozzá.

-Főztem neked tésztát ebédre-mondja büszkén. Tudni kell Scottról, hogy nem szakácsnak teremtették.
Belenéztem a lábasba, ahol habosan úszkált a szétfőtt tészta.

-Finomnak ígérkezik...először te kóstolod meg, max utána eszek belőle-mondom, majd belépek a nappaliba, ahol Napsi, Scott barátnője telefonozott. Intettem neki, majd ő is így tett. Mi Scott nélkül így kommunikálunk.

Bementem a szobámba, majd letettem a cuccaimat, végül átöltöztem. Otthon nagyon laza cuccban szoktam lenni:egy sima fekete cicagatya, meg vagy valahol kiszakatt, régi, hosszított, vagy csak simán olyan pólót veszek fel amit suliba tuti nem hordanék.

Megnéztem a naptáramba, hogy a jövő héten milyen teendőim lesznek.

Boldogan nyugtáztam, hogy semmi.

Leültem a kanapémra, és szétnéztem a szobámba.

Szeretem ezt a helységet. Olyan megnyugtató. A falai fehér és bíbor színűek.
Ahogy belépünk a szobába szembe egy erkéjt találunk, ahol a virágaim vannak. Balra egy kanapé, amit ággyá lehet nyitni-és és erre is használom. Jobbra pedig a gardróbomba nyíló ajtó és egy tükrös asztal. Íróasztalom nincs, mivel Ashly-vel az ebédlőben szoktunk leckét írni.

Ashley szobája az enyémmel szemben van. Még tartozik a lakáshoz egy nappali, (ahogy belépünk a lakásba jobbra) egy konyha, (nappalival van egybe nyitva) és egy fürdőszoba (a nappaliból nyílik egy folyosó, ahol a szobáink és a fürdő található).

Miután megpihentem, kimentem ebédelni.

Scott és Napsi (Napsugár vagy mi az egész neve) az ebédlőben szendvicset ettek épp.
Furcsán néztem, mivel elvileg Scott most főzött tésztát.

-Napsi azt mondta, hogy ehetetlen a tésztám, és eltilt a főzéstől.-mondja bátyám és beleharap az ebédjébe.-Ez itt a te szendód, gyere egyél.

Leültem Napsi mellé, majd jóétvágyat kívántam angolul.

Napsi ezt az egyik szót tudja, így viszon kívánta. Egyébként én nagyon bírom a lányt, jófejnek tűnik.

Napsi kérdezett valamit Scottól, amiben az én nevem is szerepelt, így kérdőn néztem bátyámra.
Továbbra is csevektek, egy párszor kiejtve a nevemet. Amúgy nem szokott érdekelni a beszélgetésük, csak most olyan furi volt az egész.

-Scott, mit mondd neked?-kérdezem türelmetlenül.

-Csak megkérdezte, hogy te mit tervezel a nyáron csinálni. Mert eljöhetnél Magyarországra meglátogatni minket. Persze ha van kedved csak akkor.

1. Én még nem nagyon jártam külföldön.
2. Nem érteném a nyelvet, és amúgy is azt mesélték, hogy ott a civil emberek nem igen tudnak angolul.

3.... De jó lenne!!! Végre már!!!
Azt hittem soha nem hívnak meg!
Vagy 4 éve együtt vannak és eddig még nem látogatta meg őket senki. Én lennék az első! És uuuuu....végre elmehetnék első nyaralásomra.

Scott zökkentett ki a gondolatmenetemből.

-Na mit szólsz?

-...Mikor indulunk?