Fleptonok

11. rész, Egomadár

- Mármint mi? És miért ülök rajtad? - néztem rá döbbenten.

- Én honnan tudnám? Te ültél rám! - felemelkedett, és még mindig az ölében ültem, de nem sokáig, mivel azon nyomban leszálltam.

- Fogalmam sincs..... Mikor jöttem le a tetőről?

- Most csak szivatsz, vagy tényleg leestél és egy kicsit beverted a buksidat? - megkopogtatta a fejem, majd visszaváltott komolyra - De most komolyan nem emlékszel semmire?

- Esküszöm! Annyi rémlik, hogy a srácok itt voltak meg még valaki itt volt a szobában, és....-

- Várj! Te se tudod ki volt ő?

- Nem.....

- Pedig elméletileg a tesód -

- Igen, igen... Erre még emlékszem. Meg arra is hogy csikiztél. De utána se kép, se hang.

- Megfogtad a vállam, és a hátamra fordítottál. Nem rémlik?

- Nem.... De majd még visszatérünk erre - a Lovagunk egyetértően bólintot.

Elmentem lezuhanyozni, és miközben kiléptem a pizsimben megtöröltem a hajam, csak hogy ne csorogjon belőle a víz.

- Amúgy.... Te is észrevetted hogy 5 óra, van?

- Aha, és világosodik, szóval a srácok elég korán felkeltek a keresésemre. - egy mély levegőt vettem majd sóhajtottam - Nem hiszem el hogy ennyire aggódnak értem....

- Jó barátok - rám mosolygott a kis Idegenünk egy kis hatás szünet után.

- A legjobbak - szó szerint belefejeltem az ágyba, és elhelyezkedtem.

- Én is megyek tusolni. Addig, ömm.....

- El leszek itt - legyintettem egyet hanyagúl.

Megvonta a vállát, majd bement.

"Vajon miért felejtettem el azt a bizonyos pillanatot? Hahó! Van barátod! Leesett? Csak mert nem hallottam koppanni"
Amíg gondolkodtam csak annyit éreztem, hogy besülyed mellettem az ágy.

- Én hol fogok aludni?

- Ahol akarsz

- Kösz. De most komolyan!

- Figyelj! Ha nem zavar, akkor mellettem is aludhatsz. Természetesen tisztes távolságból.

- Nem is gondoltam hogy rajtad fogok aludni! - egymásra néztünk teljesen komolyan, majd elröhögtük magunkat.

- Na jó éjszakát! - oldalára fordult majd lekapcsolta a villanyt.

- Várj már! Még mindig nem tudom a neved! - megráztam, de nem szentelt neki nagyobb figyelmet egy morgáson kívül.

- Majd megtudod. Ez maradjon titok.

- És akkor hogy szólítsalak?

- Szépfiú, Herceg, -

- Egoista hülyegyerek -

- A fiú, aki megmentette a..... Várj, mi? - felemelkedett az ágyból

- Jó éjszakát Ego király - Az ellenkező irányba fordultam, majd lehunytam szemeimet.

*Délután körül*

Amikor kinyitottam szemeimet, a fény fájdalmasan világított belé, ezért rögtön vissza is csuktam.

- Jó reggelt. - olyan hirtelen szólt a mellettem lévő, hogy a gyors felüléstől megszédültem.

- Reggelt - ásítottam, majd miután tisztult a látásom, Egomadárra néztem és láttam egy bögre kávét a kezében. Eléggé aranyos volt, mivel a kócos haja, és a kockás pizsama nadrágja minden lány álma lehetett volna. Igazából részben olyan volt mint egy álmos 5 éves.

Kicsit elbambulhattam, mivel megkérdezte:
- Tetszik amit látsz? - egy sármos mosolyt öltött arcára.

- Hülye... - meglöktem a vállát - Hány óra van?

- Fél 2 - olyan álmos hangon mondta, hogy muszáj volt rákérdeznem:

- Most keltél?

- Mondhatjuk. Felkeltem, majd csináltam kávét. Ott van az asztalon, ha kérsz.

- Köszi - fáradt léptekkel oda sétáltam.... na jó, csoszogtam az asztalhoz, és öntöttem egy bögrébe én is.
Visszamentem, majd törökülésbe leültem az ágyra. Néma csönd ált a szobán.

- Álmodban beszélsz - Ego király rám nézett, majd tovább szürcsölgette a kávéját.

- Sokan mondták. Ez ilyen gyerekkori szokás.

- Mhm..... És mi van a rugdosással?

- Azok direkt voltak - póker arccal ittam tovább a kávémat.

- Csak úgy nézek ki, mint akit megvertek, de semmi gáz - kiitta a csésze tartalmát, aztán felállt letenni az asztalra. Összeszedett néhány ruhát, és útnak indult a fürdő felé. Amikor bezárta az ajtót, halkan elkuncogtam magam. A rugdosás szintén egy szokásom.

Megittam a csodaszert, majd felöltöztem. Megágyaztam, majd leültem, és vártam a Csodabogarunkra. Amikor kijött egy szál törölközőben, minden elsötétült......

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy nem voltam aktív, de sokáig nem kaptam kedvet e könyv írásához, így szüneteltettem. Eddig úgy állok, hogy folytatni fogom, mert egyre jobban kezdem megszeretni. Nem ígérem, hogy hetente lesznek részek, de próbálkozok.

Remélhetőleg a következő részben találkozunk!👋