Sasha

XV. Fejezet ~ Törékeny kis virágszál

Szóval randink volt. Vacsora után elmentünk, sétáltunk a környéken. Kis madárkám karom ölelgette, a rá nagy kabátomba összehúzódva. Rövidre fogtam az este ezen részét mert azért nem akartam, hogy megfázzon, na meg természetesen az eső is elkezdett esni, így mire hazaértünk, kissé mondhatni eláztunk. Levetettem vele a kabátot aztán mondtam neki menjen zuhanyozzon le forró vízzel, s amíg eleget tett a kérésemnek, felkészítettem a szobámat. Mégegyszer átfutottam azon, hogy biztosan mindent elpakoltam, az ágyamat újra bevetettem, megigazgattam a függönyt és ismét elrendeztem az éjjeli szekrényem . Mikor megérkezett abban a nagy pólóban amit kikészítettem neki, elmosolyodtam halványan. Lassú léptekkel közeledtem felé, majd kivettem nyakából a törölközőt és megdörzsölgettem a haját, persze csak finoman, de annyira hogy mégis megszáradjon valamennyire.

Miután abbahagytam fejecskéje törölgetését, ideje volt nekem is elmenni lezuhanyozni, így hátrahagytam madárkámat. Mikor a fürdőbe értem megláttam gondosan összehajtogatott alsóneműjét. Ergo nincs rajta. Tehát a hóvirág teljesen meztelen a pólómat leszámítva.
- Én megértem, hogy mit vársz ettől az estétől, de nem tudnád egy kicsit leplezni?- horkantom hangosan
-Miről beszélsz?- jött a gyors válasz a szobából
-Arról, hogy nagyon jól áll a kezemben a fekete alsód- vigyorgom kis sűrű léptei hallatán. Berontott a fürdőbe, majd fülig vörösödve félmeztelen látványomon próbálta kikapni a kezemből ruhadarabját.

Bánom, hogy nem hagytam neki, hiszen most emiatt ülünk a röntgen előtt. A padló vizes volt én pedig figyelmetlen. Nem tudtam már elkapni, ő pedig akkorát zakózott maga alá gyűrve lábacskáját, hogy csak úgy nyekkent. A csattanást hallva egyből leolvadt rólam a vigyor és le is telepedtem mellé. Nem beszélt, így szemmel próbáltam felmérni esett-e baja. Hogy ne esett volna, hiszen olyan kis törékeny.

/saját fénykép/