Adrien szemszöge:
Másnap benne volt a hírekben,hogy Katica megmentette a várost.Adott egy rövid interjút is a tévének:
-Most,hogy megmentettél minket,továbbra is védelmezni fogsz minket?
-Igen,Párizs számíthat rám.
-Az előző akción megismerkedtél már Fekete Macskával?
-Igen,találkoztunk már a tévétoronyban.Nagyon helyes kis macska.-kuncogott.
Kikapcsoltam a tévét,és.nekiláttam a házihoz.Később úgy gondoltam,hogy elhívom Marinettet sétálni,hogy legyen kivel beszélgetni.
Elsétáltam a pékség elé,és bementem.
-Jó napot!
-Jó napot!-köszönt egy kedves hölgy.
-Marinette osztálytársa vagyok,és szeretnék beszélni vele.-mondtam mosolyogva.
-Sajnálom,de Marinette nincs itt.De ha megjön,szólok,hogy kerested.
-Köszönöm.-sóhajtottam.
Nino küldött egy videót.Katica volt rajta,ahogy megment valakit.Akkor ezért nincs itthon Marinette!Elindultam megkeresni őt.A parkban találtam rá,miközben egy cicát segített le a fáról.Odamentem hozzá,és megszólítottam:
-Ömm...Katica?
-Igen?Ó,szia Adrien!
-Beszélhetnék veled négyszemközt?
-P-persze.
Amikor a szobájának a teraszára értünk,mosolyogva megszólalt:
-Mit szeretnél Adrien?
-Figyelj,tudom,hogy te vagy Marinette.-tértem rögtön a témára.
Ekkor a mosolya végleg lefagyott,és elsápadt.
-Honnan?-kérdezte meg sóhajtva.
-Látván,hogy milyen szomorú lett,őszintén válaszoltam.
-Láttalak Katica ként a tévétoronyban.És azt is láttam,ahogy vissza változol.
-Pöttyöket le!-mondta s azzal visszaváltozott.
-És...van még...valami...
-Mi lenne az?
-Plagg,karmokat ki!
Nagyon meglepődött,de végül elmosolyodott.Olyan sokáig beszélgettünk,hogy közben beesteledett.
-Most már mennem kell.Viszlát Marinette!
-Ne,várj!
Hátrafordultam,és csak néztük egymást.Végül magához húzott és...megcsókolt.