A tiszt szeretője

4.rész

Reggel 7 órakor ébredtem. Végülis tudtam valamit aludni, de a fejem nagyon fájt. Egy papírt találtam az asztalon: Semmiképpen se hagyd el a házat! Majd valamikor jövök érted. Ha akarod használhatod a fürdőt bármire. És meg ne próbálj elszökni, mert akkor mindketten megszívjuk, főleg te! Ha még meg is úsznád valahogy, utána tőlem kapnád a nagyobbat! Szóval vigyázz! 

Kicsit megijedtem a levél hangvételétől, de végülis ez a táborban már megszokott volt. Úgy döntöttem kihasználom a helyzetet és lefürdök. Találtam fürdőbombákat, szóval gondoltam elhasználom az egyiket. Végülis azt írta, hogy bármire. 15 perc múlva ajtónyitást hallottam és a nevem kiabálását: -Nowicky, Nowicky!-a hangjáról felismertem, hogy ez Thomas, a tiszt, aki megmentett. Megpróbálta kinyitni a fürdőajtót, de nem tudta, mert én figyelmes voltam és bezártam. Még szerencsére.

-Itt vagyok!-kiabáltam ki.

-Sietned kéne, mert nincs sok időnk.

Ok-mondtam és már másztam is ki a kádból-Ööö...az a helyzet, hogy 1 hete ugyanabban a ruhában vagyok és hát...esetleg nem kaphatnék valamit?-kérdeztem bizonytalanul az ajtónak neki dőlve, hogy jól hallja, amit mondok.

-Hát figyelj, Vanessa ruhái ott vannak a jobb oldali polcon. Válassz magadnak valamit.-mondta.

-Bármit?

-Bármit.

Egy piros felsőt és egy sötét nadrágot húztam fel. Természetesen beszereztem még fehérneműket is, mert az se volt már nagyon. Remélem Vanessa nem fog túlságosan kiakadni. Mondjuk Thomas megengedte szóval.. Amikor felöltöztem meg kicsit megcsináltam a hajamat, úgy éreztem magamat, mint régen amikor otthon voltunk és Abival meg még néhány lánnyal elmentünk bulizni és mindig kicsinosítottuk egymást, hogy megtetsszünk a fiúknak. Hiányzott az az idő. Amikor még minden jó volt. Végülis kész voltam, szóval kimentem a fürdőből. Szerintem Thomas kicsit meglepődött, mert mindig csak a koszos ruháimban látott.

-Na figyelj.-kezdte-most az lesz, hogy úgy fogunk tenni, mintha én elfogtalak volna téged, mert te megpróbáltál megszökni.

-De nem fognak bántani?-kérdeztem aggódva.

-Nem. Ha azt mondom nem, akkor nem.-mondta határozottan és közelebb lépett, amitől kicsit zavarba jöttem.-De várjál, adok még neked valamit. Ebbe van étel, víz és egy fegyver. Semmiképp se használd, csak ha már nagyon muszáj!

-Úristen, köszönöm szépen! De miért kapom én ezt?

-Majd egyszer megtudod...-mondta sejtelmesen.-Na de akkor menjünk is!

Remélem tetszett nektek ez a rész is és bocsánat, hogy ennyit kellett rá várni. Elkezdtem írni egy másik storyt is, szóval esetleg ha van kedvetek, olvassatok bele egy kicsit. Mindenkinek nagyon szép szünetet kívánok! :)