tragikus hirtelenséggel esik szerelembe illetőnk
hangos lépteim az üres folyosót betöltők
mint valami idegen, elsuhan éppen mellettem
kicsit megcsúszik talpa, majd rám néz nevetve
mosolyogva belenézek szemeibe, amiket az öröm átjár
jó lenne ha karjaiba zárt volna, ott senki se lát
a nap további részében csak pár elkapott pillantásod
kérdem én hogy is felejthetnélek, ki kérne erre, mondd
VOCÊ ESTÁ LENDO
gondolatok amiknek se eleje se vége 🌙
Poesiaha kíváncsi vagy rám és arra ami vagyok, vagyis voltam még régen, akkor olvass bele. remélem felismered a saját gondolataidat az enyéimben valahol útközben, szóval jó utat és érezd jól magad ♡
