vége, vége mindennek
csend van és hideg
a valóság épphogy létezik
átölel, eltűnik
nem hogy itt hagyott
velem se volt
már nem álmodok gyönyörű tájakról veled
már nem is álmodok soha, csak szürke eget
szürke madarakkal, szürke felhőkkel
szürke tavakkal, szürke hegyekkel
s te csak figyelsz némán
nem beszélsz hozzám, csak állsz
úgy félek itt egyedül
a szürke fűben bús tücsök hegedül.
أنت تقرأ
gondolatok amiknek se eleje se vége 🌙
شِعرha kíváncsi vagy rám és arra ami vagyok, vagyis voltam még régen, akkor olvass bele. remélem felismered a saját gondolataidat az enyéimben valahol útközben, szóval jó utat és érezd jól magad ♡