átömlik a kerítések között a szürkület
elbújik fű, fa, repedés árnyékába
elillan egy árny a kerítés előtt,
nem törődve semmivel, továbbáll
felül a kerítésre a kismacska
körbenézve, szaporán eloson előlem
kisvártatva kinézek az ablakomon
mi folyik kint az én udvaromon?
szemlélődöm, tanácstalanul összerogyok
kerítés sehol, eddig se volt
KAMU SEDANG MEMBACA
gondolatok amiknek se eleje se vége 🌙
Puisiha kíváncsi vagy rám és arra ami vagyok, vagyis voltam még régen, akkor olvass bele. remélem felismered a saját gondolataidat az enyéimben valahol útközben, szóval jó utat és érezd jól magad ♡
