Pupilláid

4

Reggel mivel én készültem el leghamarabb ezért én lettem megbízva a kávé beszerzésével, így gyorsan elmentem egy közeli kávézóba ami körülbelül három saroknyira van a tábortól. Megvettem mind a négyünknek a szükséges kávé mennyiséget majd elindultam vissza fele. Miközben sétáltam arra lettem figyelmes, hogy lelassított mellettem egy fekete Mini.
Soha nem néznék oda mert nem vagyok hülye, de ez a fekete Mini nagyon ismerős volt így kíváncsian oldalra nézve Alex mosolygós arcával találtam szembe magam.
- Nem próbálnod kéne? - kérdezte kíváncsian.
- De, de előtte kell a koffein.- mosolyogtam rá.
- Gyere elviszlek. Szállj be.
- Nem kell. Eltudok sétálni.
- Ne kéresd magad. ByeAlex nem ajánlja csak úgy fel, hogy egy idegen arany gombos csajszit elvigyen a kocsijával.- mosolygott rám.
- Ez esetben megtiszteltetés. - nevettem, majd beszálltam gyorsan az autóba.
Igazából 4 perc alatt meg is érkeztünk, viszont Alex nem a bejáratnál rakott ki hanem ment az ő hátsó parkolójába.
- Köszönöm, hogy elhoztál, ez nagyon kedves volt tőled.
- Hát igen Apu jó ember. - kacsint egyet majd elindul az épület felé.
- Nem sokára énekelsz nekem. - nézet hátra.
- Honnan veszed, hogy neked fogok énekelni?- nézek rá kíváncsian.
- Ugyan már Édes, aki az x-faktorba van  csak nekem énekel. A lányok imádnak engem. Mellesleg a válogatón is nekem énekeltél.
- El ne szállj magadtól.- forgatom a szemem.
- Nem sokára találkozunk. - int, majd magabiztos mosollyal eltűnt a szemem elől.
Vidáman sétáltam a megbeszélt helyre ahol még próbálunk egy kicsit. Mire oda értem már mindenki ott volt.
- Végre. Kösziii. - vette el tőlem az egyik kávét Fanni.
- Köszi. - vette el Ádám is.
- Nincs mit. - mosolyogtam rá.
- De jó kedve van valakinek. Olyan jó ez a kávézó? - mosolygott rám Ábel.
- Nem csak egyszerűen vidáman keltem. - válaszoltam gyorsan és akkor vettem csak észre, hogy levakarhatatlan vigyor van az arcomon ami minden bizonnyal Alex miatt van.
- Próbáljunk, mindjárt mi jövünk. - terelte el gyorsan a témát Fanni. Hálásan néztem rá.

- Rendben. 3,2,1 és tiétek a színpad. Sok sikert! - küldött be minket a már jól ismert csajszi.

- Sziasztok.- köszönt nekünk Laci.
- Hogy vagytok? Milyen volt a próba? Tudtatok együtt dolgozni?
- Igen. Szerencsére nagyon jó a csapatunk szinte azonnal tudtunk együtt dolgozni. És úgy gondolom, hogy nagyon jó barátságok keletkeztek ebben az egy napban.
- Ennek nagyon örülök. És mi az, hogy szinte? Mi volt ami nem volt jó?
- Hát igazából.... - Fanni bizonytalanul rám nézett. Én csak küldtem felé egy biztató mosolyt. Ha el mondja ,ha nem nem számít.
- Hát Barbi és Ábel már ismerték egymást és nem túl vidám a történetük. - próbálta szépen mondani a dolgokat.
A zsűrit nézve azt láttam, hogy Gigi meg Laci nem érti, de Peti és Alex igen is értette.
Peti kicsit idegesen, de közben meg engem nézve próbált nyugtatni ugyan is ő ott volt mellettem mindig, együtt nőttünk fel, a bátyám egyik legjobb barátja így igen is tudta mi történt anno. Alex meg gyilkos pillantásokkal nézte Ábelt amit Ábel észre is vett. Kínosan nevetve meg is szólalt.
- Barbi és én együtt voltunk 5 évig, de már vége van, tovább léptünk. - mondta el gyorsan majd Alex-ra nézett mosolyogva.
- Azt azért ne felejtsd ki a sztoriból, hogy azért lett vége mert a legjobb barátnőjével csaltad meg. - szólalt meg idegesen Peti.
- Na megszólalt a hős barát. - mondta idegesen Ábel.
Laci és Gigi értetlenül nézte a szó csatát és nem értettek, hogy egyszerűen ez mi. Fanni és Ádám  kínosan álltak a színpadon mellettem.
- Na jó ebből elég. Énekeljük el a dalt aztán felejtsük el egymást örökre.- szólaltam meg idegesen Ábelre nézve.
- Nem kell meg tudni az egész világnak, hogy mi történt velem, úgy hogy ezt nyugodtan ki lehet vágni az anyagból. - néztem a tévésekre aztán meg Petire.
- Huu. Akkor nektek azért valamennyire kemény volt a próba. - szólalt meg Laci.
- Teljesen jól össze tudtunk dolgozni mert meg akarjuk nyerni a versenyt. Kezdhetjük? - néztem a zsűrire.
- Hát persze. - És ekkor meg hallottuk az első dallamokat. Mivel a dalt Fanni kezdte addig én megpróbáltam lenyugodni. Shawn részének az első felét Ábel énekelte aztán jöttem én. Szememmel Alexet néztem és igaza volt mert csak neki tudtam énekelnek. Ha Ábelre nézett,de engem mosolyogva nézett, ami megnyugtatott. Látszott rajta, hogy idegesíti ami történt, bár nem értem miért mert összesen háromszor találkoztunk és abból csak kétszer beszéltünk személyesen. Utánam Ádám énekelt aztán a közös részeket együtt énekeltük. Mikor véget ért a dal mind a négy zsűri állva tapsolt aminek annyira örültünk, hogy Fanni a megkönnyebbüléstől el is sírta magát. Ádám szorosan át karolta majd vidáman a zsűrire néztünk.
- Huu srácok ez annyira jó volt. Olyan gyönyörű hangotok van. És azt kell, hogy mondanom, hogy itt van az x-faktor győztese. Mert ti négyen vagytok a legjobbak idén!- mondta Gigi.
Fannival megfogtuk egymás kezét és vártuk mi fog történni.
- Barbi kérlek lépj előre. - szólalt meg Alex.
- Az a nagy helyzet, hogy olyan gyönyörű hangod van, hogy egyszerűen imádlak és biztos lehetsz abban, hogy dalokat fogok neked írni! - fejezte be.
- Köszönöm szépen. - néztem rá hálásan.
- Gratulálunk mind a négyen tovább jutottatok. - kiabálták egyszerre.
Boldogan össze ölelkeztünk és vártuk a székes feladatot.
- Sziasztok.- mentünk le a színpadról.