A bűvös hatos

HARMADIK

Kicsit megkésve, de itt a harmadik rész is. Remélem elnyeri tetszéseteket! 

_________________________________________________________

Susanne

_________________________________________________________

Egyszer csak a fiúk hangos nevetésére leszünk figyelmesek. Már régen túl vagyunk a Jonah-témán. Úgy döntöttünk, hogy várunk, hogy mi lesz és akkor több okunk lesz véglegesíteni, hogy szerelmes belém. De ha igen, akkor meg kell, hogy sajnáljam, mert tudja, hogy ez nem jön össze. Én Danielt szeretem. Daniel James Garet. Teljes szívemből, még ha ez viszonzatlan is. Várjunk csak, Jonah is ugyanígy érez...

Visszamentünk a házba, megnézni, hogy mi van a fiúkkal.

- Kész a matek házim? – lépek oda Daniel mellé és a vállára teszem a kezem

- Még nem, mert elterelték a figyelmemet – mutat a két másik fiúra

- Bezzeg az övéké kész van, igaz? – kérdezem felháborodva

- Ami azt illeti – emel fel Dan 4 füzetet – igen – adja át a fiúknak, és a két lánynak

- És az enyém? – nézek rá kerek szemekkel

- Még nincs kész – vigyorog rám

Körbe nézek és észreveszem, hogy nincs senki a konyhában.

- Hé, srácok! – kiáltok utánuk, és érzem, hogy lassan vörösödik az arcom, de nem figyelek oda

- Na, mi van? Itt hagytak a kis barátaid? – nevet ki Dan

- Igen, veled, és nem értem, hogy miért. De én se zavarlak, mert még meg kell csinálnod a matek leckém – mondom, és már ott se vagyok

Egyből a nappaliba viharzok, mert sejtem, hogy ott lehetnek.

- Idióták! – megyek oda és leülök a fotelra, ők meg a kanapén tehénkednek

- Na, mi van? Egyedül maradtál a nagy Ővel? – vigyorog rám Sam

- Nem, dehogyis – mondom, és keresztbe fonom a kezem és duzzogok

- Naaa – jön oda Jonah, én meg felhúzott szemöldökkel figyelem minden egyes mozdulatát

Óvatosan a két lányra nézek, és üzenem a szememmel, hogy Jonah megint valami utalást fog tenni.

- Ne sértődj már meg – ül le a karfára kitakarva a többieket – tudod, hogy nem akartunk semmi rosszat – mondja, és megsimogatja a karomat

Miért bizsereg a bőröm az érintésétől?

Nem szólok hozzá, inkább elfordítom a fejem, és az egyik csoportképünket nézem a falon.

- Suee – húzza el a nevemet, és még mindig simogatja a karom – Susyyy – folytatja a becézgetést – olyan cuki, amikor durcás vagy – mondja a leghalkabban, ahogy tudja, de én így is meghallom

- Mit mondtál? – nézek rá kerek szemekkel

- Nem mondtam semmit – mondja gyorsan

- Hallottam mit mondtál – mondom vigyorogva és felállok

- Sue – jön be a nappaliba Dan – kész a matek – mondja én meg odamegyek érte