Túl messzire Mentünk! (befejezett)

1. Rész

🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷

A város pompázott az utcai fényekben. A szórakozóhelyek, kocsmák, kaszinók tömve teltek meg.
A diszkó épülete előtt egy limuzin állt meg, három alak szállt ki belőle, kik nagyon jó barátok voltak együtt.
Két lány és egy rózsaszín pókdémon.
Vaggie a molylepke démon épp bulizni készült menni egyik barátjával, Cherrivel és még két legjobb barátjával Charlieval és Angel Dusttal.
Charlie kissé tartott a bulitól, állandóan Vaggie barátnője mellett maradt, hogy legyen ki megvédje őt. Vele ellentétben Angel Dust mindenkivel kavart a buliban s jó pénzért férfiakkal rosszalkodott, de leginkább Huskkal került állandó kapcsolatba, mert vele érdemesnek talált többször összejárni. Husk viszont nagyon nem kedvelte Angelt, de a teljesítménye mindig elcsavarta a fejét.
Bementek a terembe, hangos zene, sok szórakozó egyén fogadta őket. Vaggie elindult megkeresni Cherrit, Charlie pedig folyton követte őt lépten-nyomon mint kisgyermek, aki az anyja szoknyája mögé bújik. Vaggie rászólt kedvesen, hogy ne kövesse mindig, szabaduljon egy kicsit fel, de Charlie nem tudott lekopni róla.
Vaggie ekkor megtalálta Cherrit a tömegben, elindult felé és Charlie magára maradt. Hirtelen szerte szét nézett ijedtében, merre lehet Angel, ekkor meglátta, hogy egy magas asztalnál áll és egy italt iszogatott rikító rózsaszín szívószállal a szájában. Gyorsan a barátja felé vette az irányt és nyugodt arccal állt meg az asztal mellett. Angel értelmetlenül tekintett rá, miközben az italt itta, másik két kezével meg a táskáját fogta a kezében:
- Hát te egyedül? Vaggie hova tűnt?-Charlie fujtatva mondta el a tényeket, hogy Vaggie Cherrivel van a terem másik végében. :
- Jaah?! Oké. - mondta a pók és szemezegetni kezdett jobbra - balra a fiúk után. Egyszercsak meglátta Huskot egy másik asztalnál, szemei felcsillantak, majd elmozdult az asztaltól és az iszákos szárnyas macska felé vette az irányt. :
-Ne már! Ne hagyj itt te is! - kiáltotta Charlie és Angel után eredt, s próbálta nem szem elől veszteni. Angel köszönt Husknak :
- Helló Mr. Ágyprofi! - Husk unott fejjel nézett rá és elkezdett mormogni magában, közben az ötödik sört fogta a kezében. :
-Nah már csak te hiányoztál ide az életembe.... - morogta.
Charlie lihegve odaért hozzájuk, az asztalnak támaszkodva kapkodta a levegőket, közben meg senki se figyelt rá. Angel csábító tekintetet vetett a macska démonra:
- Ejnye! Nem szabad ilyen ellenségesnek lenni egy ilyen jó mulatságon.
-Én ezt úgy hívom, pia irodalom, úgyhogy kussolj! - vágta hozzá Husk részegen.
Angel ekkor mögé férkőzött :
- Nem kérsz egy kis ízelítőt a sör mellé szépfiú? - Husk a vörös szárnyaival elcsapta magától Angel karjait. :
-Hagyj már békén! Most sörözni akarok bazdmeg!! Menjél másból kifacsarni azt a rohadt pénzt!
-De bunkó egy fasz vagy!! - jegyezte meg Angel fennhordott orron.
-Én nem adok pénzt, megmondtam! Ha csak nem piát kapok érte.
-Hát azt meg nem kapsz tőlem! - sértődött meg Angel. - Nem tudom ki vagy te, hogy még te követelőzöl! Majd a te előkapart pénzedből partner!
-Nem vagyok a partnered! - szólt Husk vissza.
- Most nem, mi?! De amikor szükséged van arra, hogy belerakd valakibe, akkor jó vagyok, ugye!? - egy ideig ment a vita, Charlie meg döbbenten hallgatta végig. :
- Miért? Nem ez a dolgod? - kérdezte Husk bunkó módon. Angel ekkor fogta az italát és nyakon terítette vele Huskot egy szempilla társ alatt, majd elhordta magát onnan. Husk átázva ült tovább és csak ennyit mondott :
- Így kell lerázni egy idegesítő hímringyót. - vonta meg a vállát és itta tovább az italokat.
Angel Dust a magassarkújában dühösen és sértődötten eltipegett a női mosdóba, s Charlie ismét futhatott utána. Ezerszer gyorsabb magassarkúban, mint Charlie a lapos talpú szandálljában. Angel a csempézett fal mellé rakta a táskáját és a csap mellett dühében rágyújtott egy cigarettára. Charlie belépett az ajtón és látta, hogy barátja eléggé ki volt borulva. Egy darabig nem szóltak egymáshoz, de aztán a szőke lány megtörte a csendet. :
-Ne is törődj vele! Nem igaz, amit mondott rólad... - Angel csak vállat vont, majd így szólt. :
- Dehogynem. Igaza van...csak ez szarul esett.
Igaz, hogy hímringyóként is tevékenykedek, de azért nem kellett volna így az orrom alá dögölnie neki. Másnál leszarom magasról mit mond, de Husknál más egy kicsit a helyzet....
- Ne foglalkozz vele! - Charlie próbálta vigasztalni, de Angel egyáltalán nem érzelgős, őt inkább a drogok vidítják fel.
-Jól van. Ezt elszívom, aztán majd talizunk odakint. - szólt Angel kissé lehangoltan, Charlie rábólintott és kisétált a bárpulthoz, ahol majd várni fogja barátait.
Várt egy tíz percet, s csak nézte a táncoló tömeget, majd egy újabb pár perc múltán egy kéz érintette a vállát a háta mögül. Először azt hitte Angel tért vissza, de mikor megfordult, lefagyott és ijedt tekintettel meredt felfelé. :
-Kisasszony... - a rádió démon állt előtte egy talpas pohárral a kezében, amiben vörösbor volt. - Meghívhatlak egy italra? - kérdezte Alastor udvariasan. Vörös szemeivel ölni lehetett volna. Charlie csak meredten bámult és bólintott. :
- Örülök, hogy elfogadod Charlie! - mondta Alastor kedves hangsúlyán, és a pultosok felé vette irányát, Charlie meg csak döbbenten fordult az asztal felé.:
- Vaggie, Angel gyertek már.....meg fogok halni.... - mondta magában a lány reszketve.
Rettenetesen félt a rádió démontól, sőt szinte mindenki más is. Charlie most került vele szembe először, de amiket hallott róla, borzasztóan fél tőle. Szinte ettől félt a legjobban, hogyha egyszer kiteszi a lábát éjszaka, akkor vele találja szemben magát.
Pár perc múlva Alastor egy pohár borral jelent meg, amit Charlienak szánt. :
- Parancsolj Charlie. A vendégem vagy. - emelte meg a saját poharát, hogy koccinthasson a lánnyal.
Charlie remegő kézzel koccantotta oda Alastoréhoz, majd félve a szája széléhez emelte, s amikor már majdnem beleivott volna, egy hang kiáltott rá a távolból :
- Nehogy megidd!! - és az üvegpohár a földre esett, mert Vaggie kiütötte a kezéből, Charlie meg nagyon megijedt. Alastornak pedig semmi hátsó szándéka nem volt ezzel, aztán elvigyorodott, nem szólt semmit sem. Vaggie dühösen fordult a démon felé :
- Ne merészeld bántani Charliet! Nehogy megitass vele olyat, amiben akár altató szer is lehet!-kiabálta.
Alastor csak mosolygott, majd ekkor így szólt :
- Kedvesem! Szerinted képes lennék erre? Ennél sokkal rosszabb dolgokat is tehetnék. - udvariasan meghajolt majd elhagyta őket.
-Gyáva! Menekülj csak! Ne is gyere vissza! - kiáltott utána Vaggie. Charlie szóhoz sem jutott, azt sem tudta mi zajlott le hirtelen ebben a pár percben. Angel is ekkor tért vissza jobb kedvűen, majd mikor meglátta Alastort felcsillantak a szemei :
- Óóhh! Ott van Eper!!! - Angel így becézi a démont a háta mögött, s szerelmes tekintettel nézett utána s így szólt Charliehoz :
- Hát nem aranyos??? - szólt sóhajtozva, de a lány csak megdermedve szólt vissza hogy inkább veszélyes.
A pókdémon már a cigaretta hatása alatt volt meg a félig meddig megivott ital is közrejátszott nála, de ezek ellenére is imádta a démon kisugárzását, s mivel őt volt a legnehezebb megszereznie, ő volt a legnagyobb kiszemelte is.
Vaggie és Cherri ezután már Charlie mellett maradtak. Elmentek táncolni egy nagyon jó zenére, de Charliet csak rángatták, mert olyan félénk volt. Cherri ekkor a kezébe nyomta a maradék piáját és mutatta neki, hogy húzza le a poharat. A szőke lány kissé habozott, de aztán megitta végül. Kis idő elteltével már ő is felszabadult és mulatott a barátokkal.
Órák teltek el, mire elfáradtak és újra elmentek italozni. Leültek négyen egy asztalhoz és elbeszélgették az időt. Charlie picit kifeküdt, mert ami Cherrinek sima ügy volt, neki nem biztos, Angel meg csak cigarettázott és fiúk után kacsintgatott, mobilozott, fotókat készített magáról és megosztotta őket a hivatalos oldalán.
Mikor kiposztolta a képeit, lecsukta a telefonját és Charlira meredt maga mellé :
- Kimegyünk kicsit? Borzasztóan nézel ki. - jegyezte meg a pókfiú vigyorogva.
- T-tessék? - kérdezett vissza a lány álmosan mikor felemelte fejét a karjaiból.
- Mondom, kimegyünk egy kicsit? - tette fel a kérdést Angel elvigyorodva.
- Nem is tudom... Szétmegy a fejem... - rakta le ismét a fejét.
- Nem baj az! Gyere csak! - kezén ragadta Charliet és kiballagtak a bejárat elé.
Kint töltötték az időt a levegőn. Angel valójában a rádió démont is meg akarta keresni, ez volt az egyik ok, amiért kiment. Elszívta a cigiét, járdába nyomta a csikket és egy szemetesbe hajította messziről, közben azt vette észre, hogy Charlie a falnak támaszkodott és a fejét fájlalta :
- Angel.... Kérlek menjünk haza... Kérlek... - mondta már majdnem sírva könyörögve a lány.
- Hát Vaggie és Cherri?- kérdezte Angel fittyet hányva az egészre. Charlie lejjebb csúszott a falnak támaszkodva.
- Nem tudom... De én haza akarok menni... - nyafogott az ártatlan hercegnő.
- Jól van naa! Akkor felhívom őket. - szólt rá Angel, mint aki már könyörög neki, nehogy bőgjön, aztán elkezdte megcsörgetni Vaggiet a mobilján. Mivel Cherri és Vaggie mással voltak elfoglalva, nem vették fel a telefont :
-Nem veszi fel... Na mindegy, írok neki, hogy hazamentünk a legközelebbi busszal, mert a sofőrünk már nem melózik.
-Nekem mindegy.... Csak menjünk haza... - mondta nyöszörögve Charlie.
- Jól van, hallottam már! - szólt közbe Angel már unott fejjel, hogy ne nyafogjon már tovább.
- Most miért vagy ilyen? - kérdezte Charlie, persze nem vette komolyan Angel megnyilvánulását, mert tudja nagyon jól, hogy ő milyen.
-Hát azért, mert. 😁- válaszolt a pók viccesen. - Na kelj fel, mert mindjárt itt a busz, ami hazavisz. - sürgette a lányt, felsegítette és kezén fogva mentek a megállóba. Tíz percen keresztül vártak, míg meg nem jött a busz. Felszálltak, leültek egymás mellé és kényelembe helyezték magukat.
Charlie az ablak mellett elszundított majd mélyen el is aludt. Körülbelül 45 perc múlva érkeznek vissza a Happy Hotelhez a legközelebbi megállóba. Mind a kettejüket elnyomta az álom annyira, hogy negyvenöt perc elmúltával elfelejtettek leszállni a buszról, s a végállomás valahol egy másik távolabbi városban volt. Már közeledtek volna az utolsó megállóhoz, mikor egyszer csak Charlie riadtan kelt fel:
-Angel!!?? - kiáltott fel hirtelen ijedten.
- He???- nyitja ki egyik szemét.
-Nem kellett volna már rég leszállnunk?
- Ajha! Deeee lehetséges....
-Tudod mit jelent ez??!!! Elvesztünk és egy másik városban kötöttünk ki!!! Most mi lesz, te jó ég!!??? - pánikot be Charlie.
-Semmi... Útbaigazítást kérünk azoktól a.,, nagyon kedves,, fickóktól, akik ott állnak a megállóban. - a lány kinézett az ablakon, s azok az alakok nagyon retardáltak voltak és visszataszítóak. Charlie nagyon nem akart velük szembe találkozni, félt, hogy elrabolják majd őket. Pánikba esett és hangosan kiabálni kezdett, közben Angel vállát rángatta :
-Neee!! Azok ott lánykereskedők is lehetnének!!! Nem akarok leszállni!!! Haza akarok menni!!! - már szinte sírt, annyira félt.
- Nyugodj már le! Kitalálunk valamit, oké? - próbálta nyugtatni.
Leszálltak a buszról, s a lány le sem vette a szemeit a távolban álló férfiakról. Amikor az egyik épp feléjük kezdett el sétálni, mégjobban megijedt. A pasas leszólította Angelt. :
- Hé!!! Mennyi az annyi?! - kérdezte a férfi, majd Angel elvigyorodva fordult a férfi felé :
-Ne haragudj, most nem vagyok szolgálatban!
-Jah??? Jó... - mondta a férfi és elsétált.
Charlie és Angel ezek után is elvész e maradtak a városban. :
-Valahol meg kellene szállunk, amíg módot nem találunk arra, hogy jutunk haza... - mondta Angel lazán.
- De hogyan!? Nem ismerjük a környéket, közben meg annyi pénz sincs nálunk, hogy fizetni tudjuk a szállást. Végünk van!!! - rogyott térdre Charlie a járdán.
- Dehogynem. Simán megkeresem a pénzt a szállásra. - mondta Angel huncut mosollyal az arcán és a férfiakra mutatott.
-Na neee!!! - könyörgött a lány.
-Nem te, buta!!! Én keresem meg.
-Addig velem mi lesz?? Biztos el fognak rabolni!! ... - esett kétségbe Charlie.
-Nem, ha elbújsz valahova. Menj a buszállomás vécéjébe vagy mit tudom én! - vágta az ötletet, máj dá férfiak után kiáltott :
-Hé srácok! Most már lefoglalhattok. - a fickók megfordultak.
-Jól van kisasszony! Külön akarjuk! - mivel a fiúk csajnak nézték, nem gondolták, hogy Angel fiú. A pók megigazította frizuráját s így szólt :
- Rendben faszok, percenként 10 dolcsi! És előbb kérem a pénzt!
-Na várj csak! Honnan tudjuk, hogy nem vágsz át minket!? - tette fel a kérdést gyanakvóan az egyik férfi. Angel csak magabiztosan tekintett vissza, miután megigazította a haját és a felsőjét kezdte kigombolni, hogy elvegye az urak figyelmét.
- Oké, itt a pénz! Na húzodjunkcsak félre de kurva gyorsan! - sürgette Angelt, a pók pedig már huncut vigyorral az arcán sétált is utánuk, a többi két férfi pedig a sorára várt.
Charlie meghúzódott a mellékhelyiségben és a falnál állva várt barátjára.
Elég sokáig elhúzódott az idő mindhárom férfinál, de ezzel Angel elég sok pénzt is zsebelt be. Legalább egy órán keresztül elvolt velük, tehát jó sokat facsart ki mindhármukból összesen. A csinos pók le is lépett, mikor elköszönt vendégeitől. A férfiak átázott gatyával, összekötött kezekkel maradtak magukra, de elégedettek voltak minden.
Angel sietett is Charliehoz :
-Na itt vagyok. - lihegett, ahogy belépett az ajtón.
- Csakhogy itt vagy végre! - háborodott fel a lány.
- Naaa nyugi már! Rengeteget szedtem be ezektől az idiótáktól. Kicsit ledöbbentek, mikor kiderült, hogy farkam van, de megérte. - mondta és meglebegtette a pénzt. - Ennyi aztán biztos elég lesz a szálláshoz, csak keresni kellene egy hotelt hehe! - nevette el magát Angel. Charlie viszont egyáltalán nem volt jókedvű. Állandóan az járt a fejében, hogy mi történhet otthon, mi lett Vaggie-vél stb.
-Még képes vagy nevetni!? - kérdezte már majdnem sírva a szöszi.
-Inkább keressünk egy szállást, könyörgöm! - majd Angel elindult egy random irányba a városban. Magas épületek, sok autó és rengeteg bolt vette körül őket, de hoteltazt még nem leltek a közelben. Fél órát barangolhattak, de aztán megkérdeztek egy ott lakót, aki végül sikeresen útbaigazította őket.
Rá is találtak a szállodára, s meg is kapták a szobát. A szállás összege az ott töltött időn függött, úgyhogy amikor otthagyják a hotelt, akkor fizetnek. Charlie nagyon aggodalmaskodott azon, hogyha sok időt kell majd ott tölteniük, nem fogják tudni állni, ráadásul még ételre is szükségük van, plusz ha módját találják annak, hogy jussanak haza, még az úti költség is bele fog számítani. Szegény Charlie nagy stresszben volt, ráadásul hiányzott az otthona. Angel vele ellentétben mindent lazán vett. Mivel pornószínész, s közben prostizik, könnyen szerez pénzt, plusz nagyon is hitt magában.
Bementek a lakosztályba és gyönyörű látvány fogadta őket.

🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍸🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷🍸🍹🍷