19. Rész

397 29 5
                                    

😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈😈

Éjfél körül járt az idő, amikor Alfred a kávézójában munkálkodott, közben megbeszéltek egy találkozót Luciferrel is.
Harminc perc múlva belép az ajtón a király az almaszoborral díszített sétabotjával, a két barát pedig bólintással üdvözölték egymást.:
- Nos mi is lenne akkor az a nagy ajánlat még a házasság mellett? - érdeklődött halkan Alfred ijesztő vigyorral a képén. Lucifer megköszörülte torkát, s mivel elég sokan voltak a kávéházban, a király a pulthoz ült és elkezdtek halkan beszélgetni. Egy távoli asztalnál ismerős árnyalak ült, kinek hallása tökéletesen működött, s mivel felismerte Lucifert, egyre kíváncsibb lett arra, miről beszélgetnek ők ketten. A rádió démon volt az. Ráhangolta magát Alfréd és Lucifer beszélgetésére, s csak csendben hallgatta az eseményeket, közben mintha mi sem történne, kávézgatott magában.:
- Na szóval Alfred. Arra gondoltam először is, hogy megkéred a lányom kezét, s ha eljön az ideje, átveszed a királyságot. A másik meg az lenne, hogy a lányom alapítani szeretne egy hotelt, na de azzal csak az lenne a célja, hogy rehabilitálja a démonokat, ami úgysem fog neki sikerülni, szóval arra gondoltam, hogy azt is rád hagynám, viszont a házasság után már azt csinálsz vele amit akarsz. A tiéd.
- Hmmm. Remek ajánlat. - simogatta az állát Alfred.
- Nos mit szólsz hozzá?
- Maga remek üzletember fennség! Elfogadom az ajánlatot. Természetesen a lánya is kell nekem mindenképpen.
- Nagyon jó. És mikor gondoltad megkérni a lányom kezét? - kérdezte az uralkodó vigyorogva.
- A jövő héten. Gondolom szükség lesz egy kis időre a kisasszonynak, hogy felkészült legyen. - igazgatta a gallérját Alfréd elegáns mozdulatokkal.
- Jól mondod. Ezt már szeretem! Akkor megállapodtunk? - kérdezte Lucifer.
- Megállapodtunk. - Ekkor kezet fogtak egymással a démonok, majd Lucifer letette a koktélját, s a két barát elindultak a kijárat felé, hogy szívjanak egy kis friss levegőt.
Alastor gúnyosan csak vigyorgott magában, mert nevetségesnek vélte e két démon terveit, arról nem is beszélve, hogy ezt majd hogyan fogja ő maga megakadályozni.
*
Az éjszaka Angelt bevitte a főnöke a stúdióba, s le is cseszte, hogy a tudtuk nélkül már megint költözött és nem tudott bejárni, mint amikor még a másik hotelben tartózkodott. A pókfiú fittyet hányt az egészre, csak magában vigyorgott az autóban a hátsó ülésen, közben meg egy kicsi üveg kókusz likőrt iszogatott.
Amikor a stúdióhoz értek, a strici feldúltan csapta be maga után a kocsiajtót, utána szállt ki Angel laza viselkedéssel. Valentino belépett az irodába, lerakta a kulcsait meg egyéb holmijait, és a zsebében lévő kicsi noteszről majdnem meg is feledkezett addig, míg ki nem tapintotta. Kivette a zsebéből, meglátta, hogy az elején Meggie neve szerepel, így kíváncsian belelapozott. Elolvasta az első oldalt, amit Angel is, majd lapozott tovább, majd megint lapozott egyet:

Nem tudom hányadik napja vagyok itt.
Van egy olyan érzésem, hogy Angelt egyre jobban kezdem utálni. Folyton dühösen néz rám, s ha valamit elrontok, mindig elneveti magát örömében.
A múltkor jól megkapta a magáét az én drága Valentinomtól 😍❤️
Amikor láttam, hogy szenved a mixerpult mögött, úgy éreztem, én vagyok a középpontban. Én voltam Valentino és Vox kedvence, ő pedig a gonosz nővér, aki megkapta a magáét. 😊😈😇
Olyan érzésem volt, mintha egy angyal lennék, aki ördögnek néz ki. Mindig is ilyen helyzetben akartam lenni, de az életben egyszer sem értem el..... De itt igen. Nem beszélve a jóképű hercegemről.... Valentinoról....

Valentino elmosolyodva olvasta ezt a részletet majd lapozott tovább és látott még egy szöveg részletet.:

Ma este egy nightklubb-ban leszek. A főnök is ott lesz... CSAK Angel ne lenne ott.... De mindegy.... Munkatárs, el kell viselnem.
....
Most van szünetem... Nem tudom miért, de rossz érzéseim vannak... Valaki szét szakította a ruháim... Vadonatúj volt és a legszebb is...
Nem szoktam rágalmazni, ha nincs bizonyítékom rá, de szerintem tuti Angel tette. Ki más jönne be az öltözőbe, ha nem ő? Elvégre egy öltözőbe kerültünk.... Ma bezzeg játsza a kedveset és a barátságosat... Rossz érzéseim vannak.... Valami bajt érzek... Azt hiszem történni fog valami.... De nem tudom mi.... Félek....
Valentino is.... Ma annyira más volt... Lehet, hogy ma kissé harapós kedvében volt vagy nem tudom.... Kiabált velem, meg szó szerint tojt arra, hogy bajban vagyok meg minden..... Most is itt bőgök a mosdóban... S asszem most vissza kell menjek dolgozni... 😪😪😪😔😢 Nagyon szomorú vagyok és megtört... Remélem holnap minden jobb lesz.

Túl messzire Mentünk! (befejezett) Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang