Marvel oneshots

3000-𝓼𝔃𝓮𝓻𝓮𝓼𝓮𝓷 𝓼𝔃𝓮𝓻𝓮𝓽𝓵𝓮𝓴

Csettintett. Egy éles fény, aztán sötétség. Mikor kinyitotta a szemét egy különös helyen találta magát. Nem voltak falak, semmi. Titokzatos végtelen volt az egész. 

- Hé - hallotta a hangot maga mögül. Kérdőn felvonta a szemöldökét, s megfordult.

Egy lány állt vele szemben. Nagyjából 16 éves lehetett. Hosszú barna haja volt. Mellette egy ismerős sátor és asztal foglalt helyet. Túl ismerős volt neki. Talán... De hogy?

Lassan sétált közelebb, szemét le sem véve a lányról.

- Szia. Én, öhm. Ismerlek? - kérdezte a férfi bizonytalanul. 

- Igazából nagyon közel állunk - felelte a lány.

- Mert... Te Morgan vagy... - suttogta Tony alig hallhatóan.

- Szia, Apa - köszönt Morgan. 

Stark közelebb lépett és megfogta lánya kezét. Mosolyogva nézett a szemébe.

- Morgan. Nahát... Akkor működött? - kérdezte Tony.

- Igen. Számomra működött, élhettem, felnőttem. Számodra, nem tudok válaszolni...

Néma csendben álltak. Tony Stark nézte a lányát, aki számára nemrég még csak négy éves volt. Rendes életet élt. Csak ezt akarta. Bár nem így tervezte.

- Sajnálom, talán rossz döntést hoztam. Félek, hogy nagy hibát követtem el... - nézett szomorúan a lányára, miközben arrébb állt.

- Tudom. Tudom, hogy nehéz lesz számodra elengedni. De valakinek meg kellett tennie, hogy mi... - nem fejezte be, Morgan inkább átugrotta ezt a részt.- Büszke vagyok rád. És szomorú. Erős vagyok, mint anya. És örülök, örülök, hogy volt időnk együtt és ott voltál velem, ameddig már nem lehettél.

Tony hosszú perceknek tűnő másodpercekig hallgatott. Fájt neki, még szép, hogy fájt.

- Ha te boldog vagy, akkor én is - szólalt meg végül.

- Szeretlek - mondta Morgan.

Tony elmosolyodott. Megpuszilta az arcát, aztán a fülébe suttogta:

- Én 3000-szeresen szeretlek - szorosan magához ölelte a lányát.

Sziasztok! Nos,ezt már egy éve írtam. 😅 Ez igazából csak egy fordítás de azért remélem tetszik!🥰 Boldog Új Évet!!❤