Underrated és kevésbé ismert shippek könyve

Fukuzawa x Mori (BSD)

Én szóltam srácok. 😏
Itt ne számítson senki bakudekura, ereri-re és hasonlókra. Tényleg az underrated ship-ek az életem. 😂
Először a személyes kedvencem, nem másból mint a Bungo Stray Dogs c. animéből.

~Fukuzawa-dono szemszöge~

Ma is 6:00-kor keltem. Mint minden reggel, amikor dolgozni megyek. Amint sikerült teljesen felébrednem, kimentem a fürdőbe és rendbe szedtem magam valamint elvégeztem a reggeli rutinom majd felöltöztem a szokásos ruhámba. A faliórára pillantottam. Már 7:15, lassan indulnom kell, ha 7:30-ra be akarok érni az irodába. Szerencsére a közelében lakom.
Nem ok nélkül kelek fel és megyek be dolgozni ennyire korán. Csakis ilyenkor tudok úgy találkozni azzal az emberrel akit szeretek, hogy egyikünk se bukjon le. (Í.m.: Morinak van kulcsa az irodához és amikor jön, még nincsenek bekapcsolva a biztonsági kamerák. 😉)  Ugyanis akit szeretek az nem más mint Mori Ougai. A Port Maffia főnöke. Nem véletlen, hogy ennyire elővigyázatos vagyok. Ha napvilágra kerülne a kettőnk kapcsolata az nem kis botrány lenne. Én a legrosszabb esetben is csak elveszíteném a munkám, őt viszont simán kivégezné bármelyik embere a maffiától. Na de térjünk vissza a jelenbe. Már bent ültem az irodában amikor is ajtó nyitódást majd csukódást hallottam. Néhány pillanat múlva pedig belépett ő. Miután köszönt, odasétált a székem mellé, lehajolt és egy lágy puszit adott az ajkaimra. Szinte ennyi elég volt. Mivel már lassan másfél hete nem láttam, nem bírtam tovább visszafogni magamat, ezért egyből az ölembe rántottam majd egy szenvedélyes csók csatába kezdtünk. Nyelvemet lassan átvezettem szájába majd táncba hívtam az övét is. Nem ellenkezett. Közben felálltam (mármint a székből) és az asztalomra tettem Rintarou-t. (Elise-chanon kívül csak nekem engedi meg, hogy így hívjam.) Közben elváltak ajkaink levegő hiány miatt. Kihasználva az alkalmat elkezdtem megszabadítani őt ruháitól. Először nyakkendőjét lazítottam ki majd hosszú, piros sáljával együtt az asztal szélére tettem. (Mert hát még szükség lehet rá. 😏) Ezután kabátjától és ingétől szabadítottam meg apró puszik kíséretében, amit nem hagyott szó nélkül. Közben ő sem tétlenkedett és se perc alatt már csak egy alsó volt rajtam. Miután mind a ketten teljesen meztelenek lettünk elfektettem őt az asztalon és a közelben hagyott nyakkendővel összekötöttem kezeit a feje felett, sálával pedig a szemét takartam el.
Egyszer csak megszólalt mosolyogva:
- hiányoztál már Yukichi te perverz állat.
- te is nekem Rintarou. válaszoltam, majd a kelleténél kicsit jobban megszívtam nyakát amire egy hangosabb nyögés hagyta el ajkait. Szépen, lassan elkezdtem lefelé haladni, csókollak beboríva teste minden egyes pontját. Mikor elkerültem legbecseseb pontját, könyörgően nyüszített egyet. Már kellőképpen megkínoztam és felizgattam és már pont számba vettem volna amit kell, amikor is kintről egy újabb ajtócsapódást hallottunk.
- Ugye bezártad az ajtót miután bejöttél? - kérdeztem
- Basszus, nem! - mondta ijedten miközben nagynehezen felült. Gyorsan eloldoztam kezeit és szeméről is levettem a sálat és gyorsan felöltöztem. Mondhatom nem kicsit voltam mérges Kunikida-ra ugyanis csak ő olyan hülye, hogy valami apróság miatt bejön dolgozni két órával korábban. (Í.m.: a többieknek 10:00-re  kell beérnie az irodába.) Azonban hatalmas meglepetés ért és nem kevés félelem fogott el amikor megláttam Akutagawát.
Megkérdezhetem, hogy mégis mit keresel itt? - érdeklődtem, közben megpróbálva elrejeteni félelmemetna lebukástól
Nem mit, hanem kit. - válaszolt ő
- mégpedig a főnököt, Mori sensei-t; biztos forrásokból tudom, hogy alig egy órája látták itt.
Ahogy ezt meghallottam, az ütő is megállt bennem.
Ha nem találok ki valamit, de gyorsan, 1000 %-ban biztos, hogy lebukunk.
Éppen a legjobb kifogást kerestem gondolataimban amikor is Rintarou jött ki az irodámból. (Persze ruhában) Mikor már azt hittem, ott helyben elájulok, megszólalt:
- tényleg nem tévedtek a forrásaid Akutagawa. Amint látod itt vagyok, és éppen egy megbeszélés közepén zavartál meg minket.
A fekete kabátos értetlenül csak ennyit kérdezett:
- mégis miféle megbeszélés?
- kérlek szépen, arról beszélgettünk, hogy jó lenne ha mihamarabb szövetségre tudnánk lépni az irodával, valamint a céhvel, ugyanis egyedül lehetetlen elkapni azt az orosz elmegyógyintézet szökevényt és a társait.
- oh, értem, pedig már azt hittem rajtakaphatom önt valami áruláson, nevetett kínosan Akutagawa
-Hát ez nem jött össze fiam, válaszolt iróniával a hangjában Mori.
Még egy darabig csipkelődtek, majd végre távozott a hívatlan vendég.
Ezután visszamentünk az irodámba és befejeztem amit reggel elkezdtem...