Ez a kis karakter ismertető egy korábbi munkám, a 700 évnyi szenvedés karaktereiről szól. Érdemes előbb elkezdeni az eredeti művet, hogy tisztán lássák ki kicsoda. Azok akik már belekezdtek a fő műbe az is bátran olvashatja, nincs spojler veszély. E...
Pintér Hektor vagyok, 17 éves szokványos diák, szabad időmben félőrült ikertestvérség ifjabbik fele. A családban én vagyok a legfiatalabb, kölykökből van egy csendesebb bátyám Viktor és egy nővérünk Vivi. Nagyszüleinkkel osztozunk egy telken és 3 házon, de ennek ellenére jól megvagyunk így 9en. Szüleink mind a ketten, de még a nagyszüleink is; igen, mind a 4; az egészségügyben dolgoznak, illetve dolgoztak a nagyszüleink.
172centi magas vagyok, szőkés, rövid hajjal, megspékelve pár barnás tinccsel. Régebben direkt ugyan olyan hajviseletünk volt Viktorral, csak hogy még kevésbé tudjanak megkülönböztetni, de ahogy az évek teltek az arcvonásaink egyre inkább eltértek így már fölösleges volt az azonos hajstílus. Vivi javaslatára a megszokott barnás tincseket némi festéssel kiemeli nekem. Még ha nem is hosszú időre, de ez egy közös időtöltés a három testvérnek. Szokásos felállás: hajszín apánktól, szemszín anyánktól. Kivéve Vivinél. Ő mindent apától örökölt,azt leszámítva hogy nem a bátyánk lett hanem a nővérünk. Testalkatban tökéletes kombinációja vagyok a kész szülőnek. Apa az a testesebb, izmosabb fajta még ha a fehér laboros köpenye alatt rejtegeti, anya pedig a tipikus törékeny virágszál. Na én is olyan vagyok hogy kockákat maximum a táblacsokin látok. Viszont nem is fúj el a szél, azért annyi vézna nem vagyok mint egy nádszál.
A családban a névadás már hagyománynak számít. A Hektor név apai nagyapám után kaptam, a Dominikot, amit alapból sose használok mert minek, az anyai nagyapámtól. Ugyan így van Viktor és Vivi esetében is egy kis csavarral. De még apa esetében is, ugyanis ez a hagyomány apai ágról szökött a nyakunkba.
Nagyszüleink csak a szokásos nagyszülők. Nagypapák kint a kertben dolgoznak időnént vagy söröznek egész nap, nagyik meg a konyhában vagy a nyári konyhában és a házban tengetik a napjukat. Általában ők főznek az egész családra, mivel a szüleink éjt nappallá téve dolgoznak, hisz már csak ők ketten az igazi kenyér keresők. Ez a telek már hosszú ideje a családunk tulajdona, ezért is döntöttünk úgy, hogy a megmaradt, közeli rokonság egy helyen legyen. Könnyebb karácsonykor összeülni.
Apánk Ágoston főorvos a helyi kórházban, asszem valahol a sebészet részen, édesanyánk, Júlia pedig fő ápolónő a közeli klinikán. Mind a ketten szinte mindig a munkájukba temetkeznek így mi testvérek gyakran bandázunk együtt és tartunk össze mindenben... is. Nővérkénk is az egészségügy felé kacsintgat, jelenleg az ország egyik legjobb egyetemén tanul egész jó eredményekkel.
Drága fivérem Viktor meg, nos mindig is az a csendes, visszahúzódó srác volt. Gyakran cseszegették még az általánosban így rám és nővérkénkre szállt az a megtisztelő feladat hogy elhúzzuk a mocskok nótáját. Nem a legmegszokottabb egy figura a bátyuskám, de mi így szeretjük.
Engem alapjáraton már maga a tanulás sem fogott meg,így első körben Viktor miatt jöttem a két tannyelvű suliba. Első sorban akatonaságra mennék és ezt kombinálva a családi biznisszel. Apáéktól rengetegettanulunk az orvoslásról így ha akarjuk ha nem ránk is ragad ebből.Szabadidőmben gyakran olvasgatom a szüleink szakkönyveit és fejlesztem atudásomat ezen a téren. Még általános felső tagozatán kezdtem neki ennektitokban és mikor lebuktam apa előtt, hogy miket is olvasgatok kaptam is afejmosást. Aztán megbékélt és amikor mind a kettőnknek van ideje magánórákat adés szabad bejárásom van a családi könyvtárba, azzal a feltétellel hogy aszigorú rend és tisztaság megmaradjon.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
