Egy nomád család 14. sarjaként születtem, valahol a mostani Vörös tenger környékén, úgy a keresztény számítás szerint időszámítás előtt nagyjából 3- 3 és fél ezer évvel korábban. Mióta az eszemet tudom, a szüleim különlegesnek tartottak, mint egyedüli, született vérfarkas. Épp ezért további 13 testvéremmel szemben feltűnően kivételeztek mindenben.
Éppen ezért döntöttem úgy nagyjából 15éves koromban hogy megszökök otthonról és a mai Itália földjét számítom szülőföldemnek és ennek a nép szokásai során vettem el a ma ismert nevemet, a Biachi Ross-t. A véremnek hála saját testi életem során több utódom is született, köztük több is vérfarkas örökséggel. Velük „halálom" után nem tartottam a kapcsolatot többé.
Még eredeti testemben fogadott el a Nemzetközi Vérfarkas Szövetség mint tiszta vérű, és kaptam meg a Lupross nevet első testem elvesztése után. Onnantól kezdve ezt a nevet viselem a mai napig. Számtalan alkalommal váltottam már testet, így egy idő után már nem számoltam tovább.
Az évezredek alatt a fajtámról rengeteg mindent megtudtam: az első vérfarkasok történetét, az eredeti szülőföldünket ahol volt szerencsém még járni is, megismertem a szövetség nagy fejeseit; a nagy ősöket, valamint sikerült megtanulnom népem saját nyelvét is. Különböző testekben is felkerestek, hogy csatlakozzak a Szövetég irányításához, de jobb szeretek a magam ura lenni. Ezek ellenére gyakran segítem a munkájukat, szemmel tartom és jelentem a vérfarkas kínzásokat/elfogásokat, segítem a népem tagjait. Bár nem olyan nagy körben, de az évezredek során több helyen is elhíresült a nevem, még ha nem is ezért tettem amit.
Ugyan akkor tiszta vérűként nem került el a kapzsi, gyenge ember hisztérikus gyűlölete és kiirtási vágya. Számtalanszor estem fogságba, kínoztak meg és öltek is már meg. Nagy szerencsémre mindig volt lehetőségem átköltözni más testébe mielőtt a fizikai testem végleg elpusztul. Bár a legtöbbre nem emlékszem már, volt pár emlékezetes költözésem.
Ilyen volt például az , mikor az egyik nép törzsfőnökét „fertőztem meg" a kórsággal. Elég érdekes volt egy akkoriban nagy sereg urának lenni. Vagy mikor egyik eleven gyermekem testét használtam. Világ életében tisztelt és teljes önszántából engedte, hogy „elvegyem az életét". Halálom után vette fel a nevem és vált egy híres személyé mielőtt felkerestem, II. Biachi Ross néven. Az volt az egyetlen alkalom, mikor a gazdatestem teljes mértékig hagyja, hogy én irányítsak. A legtöbb esetben mint egy parazita úgy éltem, és csak a teliholdas idők voltak az igazi életem napjai.
Különböző test, különböző élet. Mindegyik test más-más módon reagált rám. Volt amelyik alig egy emberéletig élt, volt amelyik több száz évet, de olyan is amivel egy ezred fordulót is megéltem. A világjárásomnak hála már minden testhez volt szerencsém. Európai, mongol, ázsiai, afrikai... minden is. De „otthonomnak" mindig is az kis kontinens lakóit számítottam így legtöbb időmet itt, Európában töltöttem.
STAI LEGGENDO
700évnyi szenvedés: Karakter Kiadás
Lupi mannariEz a kis karakter ismertető egy korábbi munkám, a 700 évnyi szenvedés karaktereiről szól. Érdemes előbb elkezdeni az eredeti művet, hogy tisztán lássák ki kicsoda. Azok akik már belekezdtek a fő műbe az is bátran olvashatja, nincs spojler veszély. E...