"Mikor a kocsi leparkolt a ház előt, a testvérpár tátott szájal néztek az elképesztö házra. Sebas kinyitóra az ajtót és két gyönyörű cselédlány fogadta öket."
Cselédlányok: Üdvözőljük önöket. Mi vagyunk az önök személyes cselédjeik.
Nik: Tiéd lehet a kék hajú, valami bizar aurát érzek jelöld áradni. "Sugta bátyának."
Kol: Te már megint kezded. Mindegy. "A lányokhoz szól." Figyeljetek. Az én nevem Kol ő pedig az öcsém Nik.
Nik: Ha lehetne inkáb szólítsatok Klausnak.
Kol: Mindegy. A lényeg drága öcsém paranoiája miat azt szeretné ha fel osztanánk benneteket magunk közt.
Klaus: Ez nem paranoia.
Kol: Fogd már be! "Kiáltotta" Na akkor, te kék hajú, hogy hívnak?
Kék haju: Rem ö pedig Ram.
Kol: Remek Rem te mától csakis és kizárólag rám és esetenként Sebasra halgass. Ez rád is hasonlóan vonatkozok Ram. Csak az öcsémre kel halhatnod.
Ram & Rem: Ahogy óhajtod gazdám.
"Míg Sebas és Ram a holmikat pakolászták Rem körbevezette a fiukat a házba. Rengeteg szóba volt. Padlás és egy bóros pince is. Emmelet a pincében volt egy ajtó ami be volt zárva. Még maga Rem se tudta mi van az ajtó mögött. Este vacsoránál Sebas elmondta, hogy az a nagybátyánk dolgozószobája volt. Este mielőt a két testvér lefeküdt volna Klaus ördögi vigyorral így szól.
Klaus: Holnapig még át kel gondolják egy pár apróságot de ha minden jól alakul. Mi itt fogunk meggazdagodni drága bátyám.
YOU ARE READING
Az örökség
FanfictionKét átlagos hétköznapi testvérpár ( Kol és Niklaus ) értesítést kapnak, hogy egy távoli rokonuk meghalt és rájuk hagyta a házát. Ezt mindketten igénybe is veszik és vállalkozást indítanak, mégpedig egy fogadót. A baj csak az, hogy azok akik itt fog...
