Az örökség

3. Mine

"Klaus az emeleten egy szekrényt próbál kinyitni, sikertelenűl."

Klaus: Kol! Gyere ide nagyhamar! "Kiáltotta"

Kol: Mi a francért üvöltesz?

Klaus: Segíts nekem kinyitni ezt a szekrényt. Nagyon akad. Én húzom a baloldali ajtót te a jobbot.

Kol: De örülök hogy ennyire unatkozol. Amúgy meg, ha ott van neked Ram, miért engem ugráltacs?

Klaus: Ha már egyszer új házat kapunk szívesen kutatom fel a rejtéjeit a fívéremmel mit egy két napja ismert perszónával. Na nézzük mi van benne.

"Kol mosollyal az arcsán megragadta a jobb oldali ajtót. Mindketten húzni kezdték, egy reccsenésel kinyillik az ajtó."

Kol: Kurva sok könyv. Remélem örülsz. Visszamegyek pihenni szóval ne zavarj.

"Estefele Sebas Kol ajtaja elönt állva megszólal."

Sebas: Uraim, egy lány két bebocsátást azzal az indokkal, hogy ismer téged és besuélni akar veled.

Kol: Hogy néz ki?

Sebas: Hosszú coffos rózsaszín hajú. 

Klaus: Túl sok ilyen lányt ismer. Ennél bővebben.

Sebas: Alacsony és elég szúrós a nézése.

Klaus: Bazd meg. Ha az a dilis tsundere csaj követet minket én megölö.

Kol: Én a helyedben tartanám a számat mert ha meghallja ismét a kórházban kötsz ki.

Klaus: Most komolyan nincs olyan jó hallása, hogy...

"A tsundere lány rávetítette magát a fiúra."

Kol: Mine?!

Mine: Szívd vissza vagy kitépem a nyelved.

Klaus: Sebas! Szed le rólam ez a hibbant picsát!

Mine: Minek neveztél?

Kol: Mine elég nyugodj le. Kérlek.

"Miné leszál a fiúról majd Kol melé szalad."

Klaus: Megfojtom!!!!

Kol: Sebas kérlek vid el a fivéremet egy másik szobába és gondoskodj róla, hogy lehiggad.

Sebas: Ahogy óhajtja.

"Sebas Klausal az oldalán elmennék."

Kol: Szóval miért vagy itt?

Mine: Okosabbnak hirtelen Kol. Tán elfelejteted az ígéretem a fönöknek. "Míg vissza nem tér az én felelősségem, hogy életben tartsalak." Azaz ha te ide költözöl én is ide jövök.

"Kol bal szeme tikkelni kezdett."