Az az állatfaj, amit szerintem minden író ismer. Akit senki nem kérdezett, aki nem is ért hozzá, csak mondja. És eléri azt, hogy te szarul érezd magad.
Rólam tudni kell, hogy érzékeny vagyok a kritikára, mármint nem olyan értelemben hogy nem tudom elfogadni, vagy kijavítani, hanem magára a kritika minőségére. Nem tudom mások hogy vannak vele, de én aszerint osztom be hogy melyikből mennyit fogadok meg (meg hogy mennyire érzem igaznak is befolyásol ilyenkor 😅) hogy az adott ember hogy ír. Nem tudom miért, de nekem ez afféle szívügyem.
Ha kritika, legyen rendes kritika, ha vélemény, tartsa meg magának, vagy mondja el az adott barátjának. Ha tanács, akkor a jövőre vonatkozzon.
Ti mit gondoltok róluk? :)
KAMU SEDANG MEMBACA
Írók élete - Őszintén, egy wattpadostól
HumorSokakkal előfordulhat, hogy amikor egy író életén gondolkodnak - vagy a sajátjukon, ha ők maguk is azok - azt gondolják, hogy számukra biztos minden teljesen más. Nos, itt mindez kiderül. Vajon sötét barlangokban élünk egy szektában? Vagy mondjuk e...
