- ⭐ -
- videóhívást kezdeményeztél -
harry:
* integet neked *
- szia böngyörke! -rikkantja az idősebb, mikor megpillantja a vigyorgó gödört a kamera túloldalán.
- szia loulou.
a becenév hallatán az ő ajkai is mosolyra húzódnak, s miként elnézi az édes kis szerelmét, ahogy hatalmas, őzike szemeivel riadtan tekintget ide-oda, szíve meglágyul. mégis ki gondolta volna, hogy egészen idáig kerülnek majd, mikor minden "zaklatásként" indult? hihetetlen.
- szeretnéd látni? -érdeklődik kedvesen, halkan suttogva.
harry vörösre pirul, hang nélkül bólint egy aprót, szinte alig észrevehető. louis nem akarja megijeszteni angyalát, ezért csak szépen, lassan dönti a telefonját úgy, hogy a loknis csak apránként tehessen rálátást a lényegre. lélegzetét visszafojtva bámul meseszép smaragdjaival, és miképp megpillantja a kék szemű ágaskodó, saját nedvétől fénylő szerszámát, rögtön lehunyja mindkét pilláját.
- jézuska -motyogja csukott szemekkel, reszketeg pihegés közepette.
a kócos felnevet, majd kezébe véve lüktető farkát kezdi el finoman kényeztetni magát, egyáltalán nem siet. be akarja vezetni a göndört a gyönyörűség világába, de tényleg csak érzékien, szerelmesen.
- nyisd ki a szemed, kérlek.
óhaja lágyan csendül, rekedtes tónusa mégis vágyát engedi mutatni, amit a fiatalabb fiú után érez. harry félve tesz eleget a kérésnek, orcája még az előbbinél is pirosabban ég. annyira elbűvölő; véli louis csodálattal elnézve szép babáját.
- mutass valamit nekem, göncölke.
- mit mutassak? -érkezik vissza a kérdés rögtön, válasz helyett.
- például azt, hogy mi van a pólód alatt.
lassítania kell kezének munkáján, ha nem szeretne idő előtt elélvezni. harold óvatos mozdulatokat téve vezeti mindkét mancsát felsőjének alja felé, majd mikor odaér, érzéki lassúsággal igyekszik magán felfelé vezetni az anyagot. előbújó, hófehér bőre másodpercenként borzolja egyre erősebben louis idegeit, ki nem rest hangot adni égető vágyának.
már a bimbói is jól látszódnak, élénk rózsaszín mindkettő. aztán a kulcscsontjai következnek, melyek szinte átszúrják hamvas pólusait, oly éles vonalakban húzódnak vállánál. mikor végre a földön végzi az anyag, harry kezeivel megtámaszkodva maga mellett enged még jobb rálátást tökéletes felsőtestére.
- gyönyörű vagy -morogja louis, mire a másik ajkait édes kuncogás hagyja el.
- mit szeretnél, mit tegyek?
kisfiús zavarát átvette a szex iránti éhség, miképp száját nyaldosva bámulja minduntalan a kék szemű farkát, azon agyalva, milyen szívesen lenne most ő ott, hogy kezei helyett a nyelvével kényeztesse kemény férfiasságát. még sosem érzett ezelőtt ehhez hasonlót, de tetszik neki a dolog.
- csak ... simogasd a bimbóidat ...
mondata végén felnyög, majd hátraveti fejét, kicsit gyorsítva a tempón. harry elmerengve pillant le bimbóira, fogalma sincs, mi lehet jó ebben, de bízik a másikban annyira, hogy próbát tegyen.
először csak a jobb oldalit kezdi el finoman morzsolgatni, és amikor az a bizonyos impulzus végig szánkázik gerincének íves vonalán, torkát öblös nyögés hagyja el. nem is kell több, már mindkét kezével serényen kényezteti magát, hangot adva élénk élvezetének.
louis lehunyva szemeit képzeli el, miképp a kis loknis épp ugyanezeket a hangokat megejtve lovagol kőkemény farkán, gátlásokat nem ismerve. nem is kell neki több, egy utolsó morgás kíséretében élvez el, hatalmas gyönyörben részesülve.
harold pihegve követi louis élvezetének vonalát, miképp az összekeni nem csak kezét, de hevesen mozgó mellkasát is egyszerre. újra visszatér a szeppent, ártatlan kisfiú, aki eddig is volt. a kék szemű csak nagyon lassan képes magához térni, orgazmusa oly fenséges volt, hogy egyszerűen magával ragadta. lágy pillantásokat küld a csapzott göndör felé, aki alig mert magához nyúlni, most is csak pislog az ágyán támaszkodva, szerényen mosolyogva.
- szeretlek.
s mielőtt a loknis válaszolni tudna, bontja a hívást.
- ⭐ -
