Bárkivel szembe szállok érted

Nap, nap után

Eren:

A napom további részében könyvemnek szenteltem a figyelmemet Oskar Wilde  A boldog herceg című könyve régi de imádom viszont pár osztálytársam érdeklődését felkeltettem ugyanis odajöttek hozzám ami eléggé zavart mert nem tudtam folytatni az olvasmányt

-hé Eren igaz? Conny Springer vagyok amm ugye tudsz róla, hogy nem kell tanulni neked semmire-kérdezi

-ugye nem valami béna stréber leszel mint Alert?-bök a fejével egy szőke srác felé a Connyval tartó másik egyén-a fiú felé néztem kérdőn,hogy miért hagyja ezt a bánás módot mire csak megrázta a fejét jelezve nekem, nem érdemes foglalkozni vele magamban nyugtáztam nem csak üresfejű, tudatlan barmokka vagyok körül véve viszon ha nem is szarvas marha féle egy lóra hasonlít az előttem áló aki nyugtalan tekintettel fujtat

-na mivan rátrafáltam ez nem is tankönyv te olvasol-állapította meg

-hmm na ne mond sikerült rájönnöd és valyon hány percet töltöttél el azzal, hogy ezt kitaláld?-gúnyolódtam

-te kis lenézel te kis seggfej

-elég nehezen tudtál egy jelzővel megilletni viszont nem hinném, hogy a fejem hasonlít egy hátsófertájra ellenben a tiéddel ami egy lóra hasonlít ha a hajad színét és a magasságodat vesszük figyelembe még a fajtádat is megmondhatnám nem mintha fogalmad lenne róla melyikről beszélnék de nem egy vad csődőr nekem elhiheted hehe-

nevettem el magam több osztálytársunkal eggyütt viszont egy öklöst az arcomba kaptam szemtelenségemért erre felálltam ő ilyedten tett hátrább pár lépést a meglepődöttségtől de csak a vállát érintettem meg és odahajoltam a füléhez

-jobb lessz ha a továbbiakban nem kezdessz ilyen akcióba nem hiszem hogy sikerül majd visszafognom magagam ha ehez hasónlókat csinálsz-mondtam mire ő megremegett így van hűtlen paripám vágtass csak haza ilyedtedben odaáltam a szőke fiúhoz és megkérdeztem a nevét majd megkértem, hogy kísérjen el az orvasiba mivel a szám széle felszakadt alig látható viszont a vérem fémes ízét érzem. Pozitív dolog viszont az Arminnal való megismerkedésem nagyon kedves fiú és okos is azt hiszem egy nagyszerű barátra leltem benne. Az orvos gyorsan lefertőtlenítette majd sietős léptekkel haladtam vissza az osztályba át akartam ülni újdonsült barátom mellé de sajnálatos módon kiderült van padtársa bizonyos Mikasa nevű lány aki hiányzik mert lebetegedett az óráknak lassan vége szakadt nagy örömömre és már mehettem is haza. Csak ne lenne enny bepótolni való tananyag.
Leültem otthon a drága zongorámhoz amit édesapám hagyott rám hiszen a rák nem válogat tudtuk, hogy ez lesz így ő hamar végrendeletet írt először átok ként gondoltam rá úgy ahogy a nagyszüleim- től megörökölt könyvekre is de anyu elmondta hogy a megmaradt emlékeket nem el temetni kell hanem kincsként őrizni így a dolgokat is melyek segítenek az emlékeink meg- őrzésében. Ezen gondolkodva kezdtem érezni a szememim fáradságát.

Reggel felkelve nem a puha ágyamban ébredtem hanem drága zongorámon

-itt aludtam?-kaptam észbe majd rá néztem az órára ami már 7:30-at mutatott ami azt jelentette-elaludtam!- ráébredve a dolgokra gyorsan kapkodni keztem, hogy elkészüljek ami még így is csak 8-ra sikeredett mivel anya már dolgozni van ezért nem tud elvinni de mégcsak a busz járatokkal sem vagyok tisztában mire megtalálnám hogy honnan, mikor, hova addigra talán vége is lenne az első órának így a gyaloglásra kellett rá szánnom magam annál is inkább futásra bár, itt lenne a megbízhatatlan táltosom szélsebesen szágúldanék rajta az iskoláig erre a gondolatra elnevetem magam majd neki iramodok félig nyitott táskával a hátamon.

Gyorsabb vagyok mint gondolnám mert a fél órás utat negyed órára sikerült lecsökkenteni mire beértem alig kaptam levegőt az arcom pedig égett belépve az ajtón szokásomhoz híven meghajoltam majd köszöntem a troll portásnak aki váratlan módon egy ,,szervuszal "viszonozta azt az osztály felé lépdelve láttam a tegnapi srácot azt hiszem Levi-nek hívták akinek mintha meglepetség suhant volna át érzelem mentes arcán majd megállapodott íriszeimnél így pár másodperc erejéig acélkék szemeibe bámúlhattam, észbekapva kissé talán sietősen elfordítottam a fejem, kezemet pedig a zárra tettem így minden bocsánatkérés nélkül nyitottam be de rájöttem modortalanságomra így sűrű hajlongás közepette elnézést kértem mindenért.

Ezuttal láttam Armin mellett egy fekete hajú lányt aki emlékeztet valakire akit nem is rég láttam szünetben odajöttek hozzám és bemutatkozott az eddig betegeskedő aki szintén elég barátságosnak bizonyult ez persze nem tetszett Jean-nek mint kiderült ez a neve pacinak mivel szerelmes Mikasába.

A második és harmadik óra is eltelt Hanji bejött ebédszünetben Törpe királyal aki Mikasa kezébe nyomott két szendvicset

-legközelebb ne hagyd otthon az ebéded fogadunk azért az Arminnak készített süti biztos nállad van magaddal foglalkozz!

Erre a lány kínosan vakargatni kezdte a tarkóját most rájuk nézve hasonlítanak egymásra testvérek lennének?

-halgass a bátyádra aranyom-szólt oda Hanji 

-eltaláltam-gondolkodtam hangosan de nem hallották. Ketten oda ültek hozzánk enni erről jut eszembe kotorászok a táskámba az ételt keresve -csodálatos-sóhajtok

-Mi az Eren te nem eszel?

-ami azt illeti nem igazán tudnék most enni-(mivel nem hoztam magammal) persze ezt nem mondom ki nem hazudok de el sem árulom pénz sincs nálam Hanji san pedig biztosan venne nekem valamit vagy adna a sajátjából ha elfogadnám tartoznék azt pedig senkinek sem akarok. Gondolkodásomból egy szájamba tömött húsgolyó szakított ki amit kénytelen voltam lenyelni aztán a pálcika tulajdonosára néztem nem csak én hanem a többiek is sokkoltan Levi volt, az okát nemtudom miért furcsálták a körülöttem levők ellenben velem akinek oka volt a számonkérésre aminek hangot is adtam

-Ezt mégis miért kellett?

-azt akartam, hogy kóstold meg-válaszolt úgy mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

-de te senkinek nem adsz a sajátodból bátyó a pálcikáddal meg végképp nem.-erre néma csend telepedett közénk amit Hanji tört meg

-ez furcsa ha megbocsájtotok most megyünk-rántja magával a békésen eszegető Levit

-szia Eren majd beszélünk még 

-sziasztok-válaszoltam halkan.

Hazaérve csak a bepótolnivaló anyagokat másoltam, olvastam, chateltem és persze zongoráztam míg le ment a nap.