♦ C H A P T E R 6. ♦

563 36 7
                                    

Délután öt óra múlt és a Papillon kerthelyisége tele volt vendégekkel. A délutános műszakot Emma-val ketten vittük volna, de szőke barátnőmet valami vírus teljesen ledöntötte a lábáról. Bejött dolgozni, de amint Oliver meglátta a szokásosnál is sápadtabb arcát egyből hazaküldte. Mozgalmas napom van, és hol van még a zárás!

- Halihó!

Tim kedves mosollyal az arcán lépett be a kávézóba. Fürkésző tekintettel nézett végig a vendégek között, amíg a pulthoz ért.

- Emma nem dolgozik – somolyogva néztem, ahogy vörösbe borul az arca.

- Nem értem miről beszélsz, én hozzád jöttem – pislogott zavartan és megállt a pult mellett.

Persze, persze.

Tim már lassan 1 éve epekedik Emma után. Ezt persze nem kötötte soha az orromra, de ismerem és látom, hogy néz a barátnőmre.

- Pörgős napod van, jó sokan vannak.

- Szombat van és jó az idő, ez érthető – tettem Tim elé egy csésze teát, szigorúan cukor nélkül.

Újabb vendégek érkeztek, akitől gyorsan felvettem a rendelést, elkészítettem a teát és a két cappuccinot, aztán visszasiettem Timhez.

- Hogy vagy amúgy?

- Mire gondolsz? – kérdeztem és letöröltem a pultot magam előtt.

- Tudod, a szappanos esetre gondolok.

- Ugyan, már el is felejtettem az egészet.

Áhh igen... Timnek mikor elmeséltem a női WC-ben történteket, a Sátános részt kihagytam. Nem is tudom miért. Igazából annyira abszurd volt az egész szituáció, ahogy azt mondja, hogy kedvel és eléri, hogy szerelmes legyek belé. Fúj, borzasztó, a hideg futkosott a hátamon tőle.

- Ethelyn, mondtam már, hogy csodállak?

- Nem elégszer – nevettem rá kedvesen.

Tim kortyolt egyet a teájából, amit sikerült félrenyelnie és hangos köhögésbe kezdett.

- Jesszus, jól vagy?

- Én igen, de te... - bökött a fejével az ajtó irányába.

Tristan és két oldalbordája lépett be a kávézóba és alaposan szemügyre vették a terepet. A Sátán egy pillanat alatt észrevett és magabiztos léptekkel indult meg felém.

- Lám, lám, csak nem az újgazdag párocska?

- Tristan, komolyan ide akartál jönni? Nem tévesztettük el a címet? – lépett mellé göndör hajú barátja fintorogva.

- Ugyan már Lucas, nem tudod értékelni a retrót? – Könyökölt a pultra a Sátán és tekintetét végig futtatta rajtam.

- Ez vintage – szólt közbe halkan Tim.

- El is mehettek, ha ez a kávézó nem felel meg az ízléseteknek – dörmögtem.

- Nézd már, még kiszolgálni se akarnak. Tudd, hol a helyed, újgazdag!

- Elég Ethan – csitította barátját Tristan – Itt maradunk és kész. Itt akarok kávézni.

Nagy levegőt vettem és kifújtam. Nyugi Ethelyn, megisszák a kávéjukat és már mennek is. De az tuti, hogy mind a három rendelésbe beleköpök.

- Mit kértek? – Erőltettem kedves mosolyt az arcomra és felvettem a rendelésüket, majd kiültek a kerthelyiségbe.

- Ez a pöcs még hétvégén se hagy békén? – Súgta Tim és a szeme sarkából Tristanék asztalát figyelte.

♦ A FALAKON TÚL ♦Donde viven las historias. Descúbrelo ahora