Leyla és Scott Meyer olyan mint tűz és víz. Ellentétek, mégis az első találkozástól kezdve vonzódnak egymáshoz. Ezt a perzselő szenvedélyes vonzalmat nem tagadják, inkább bátrabban közelednek egymás felé. A szerelmük végzetes és viharként tombol köz...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Mégis, hogy lehetnek ennyire aranyosak? - a nyuszik ketrece előtt ácsorogtam, és apára pillantottam, aki répával etette az egyik tarka nyuszit. Elmosolyodott, majd rám pillantott.
- Mindig is szerettem az állatokat - bólintott, majd a szemöldökét ráncolta. - Tegnap Scott körbe vezetett téged? - nézett a szemembe, én pedig hevesen dobogó szívvel bólintottam, a tekintetemmel pedig Scott felé fordultam, aki az istálló mellett található lószerszámokat takarította és feltette a kerítésre. A lábánál egy vödör volt, a kezében pedig egy szivacs, ami habzott a habtól.
- Persze! Jó...volt - tűrtem a fülem mögé egy tincsemet, majd mintha megérezte volna azt, hogy nézem őt, felém fordult. A tekintetünk azonnal találkozott, miközben halvány mosolyra húztam az ajkamat. Nem tudom, hogy mi van ebben a férfiben. Nem tudom azt, hogy mit rejteget a szívében, de nagyon könnyű beleszeretni. Vagy legalábbis vonzó egy férfi.
- Szuper! Akkor tudod a feladataidat? - nézett rám apa, én pedig felé fordultam. Bólintottam, és összefontam magam előtt a karomat.
- Megetetni az új nyuszikat, kivinnie Mezőt a tehenet a legelőre, és begyűjteni a tojásokat! - fejeztem be. Apa átgondolta a teendőim listáját, végül pedig kevesebb feladatot osztott ki nekem, mint amire én számítottam. Mosolyogva fordultam a körkarám felé, ahol Diabló a vödörből evett. - Jó fej volt tőled az, hogy megengedted azt, hogy maradjon!
- Hát, mi mást csináltam volna? - a cowboy kalapja alatt fürkészte a hatalmas barna vadlovat. - Scott imádja azt a lovat. Nem szakíthattam el tőle!
- Miért olyan fontos neki ez a ló? - érdeklődtem.
- Scott apjáé volt. Scott apja a szomszéd bírtok tulajdonosa volt! - mutatott előre, én pedig a homokos út túloldalán terpeszkedő ház és istálló felé pillantottam. - Túl hamar halt meg, a bírtokot pedig a fiára hagyta, és ezt az istenverte lovat is! - tette csípőre a kezét, majd hozzá tette. - Jó barátom volt! Sajnálom őt - suttogta, majd összecsapta a kezét. - Jó munkát neked. Felírtam ide a nyuszik nevét! - mutatott a névtáblákra, majd intett, és besétált a házba. Kinyitottam Jack ajtaját, kivettem a zacskóból egy répát, és a nyuszi elé helyeztem, aki azonnal a fogacskái közé vette. Amíg a barna nyuszi evett, addig a fehér nyuszinak, Kajlanak is adtam répát, és ugyan így csináltam Blacknél is. Apa imád az állatoknak nevet adni. Ez tény.
- Gyere Mező! Kimegyünk a... mezőre! - felkötöttem a vállig érő rövid hajamat, és az anya tehénre pillantottam, aki hatalmas szemekkel pislogott rám. - Na ne csináld már! - tettem csípőre a kezemet, majd az ujjaim közé vettem egy szalmaszálat és a tehén elé helyeztem, aki elfordította a fejét. - Lusta! - dobtam le a szalmaszálat, majd kiléptem a karámból, de Scott tökéletes felsőtestébe botlottam. Meg sem kellett szólalnia, tudtam, hogy mire gondol. - Jó! Jó! Kiviszem! - fordultam vissza a tehén felé, majd mögé sétáltam, és óvatosan elkezdtem tolni, de ez a hatalmas állat meg sem mozdult.
