polaroidok I Johnny

three

- Ezt nézd meg!- jelent meg az asztalom mellett Johnny és az orrom alá tolta a telefonját. Egy hete nem csinálunk mást, mint fanportálokra regisztrálunk, mert a rajongók ereje felfoghatatlan és ijesztő, és ha ők nem tudnak mindent a bandáról, akkor senki. Azt, hogy mit keresnek az országban a fesztiváli fellépésük előtt hetekkel viszont Johnny se tudta, de nem is érdekelt minket különösebb képpen, mindketten számunkra fontos információ morzsákra vadásztunk. Csakhogy a partnerem ezt szemmel láthatóan jobban élvezte, mint kéne. Most is valami elborult meme-t kellett volna lereagálnom.

- Ugye tudod, hogy nem ezeket a posztokat keressük?- kérdeztem kuncogva, mert attól még tényleg vicces volt.

Aztán nem telt el sok idő, megint megjelent, könnyezve.

- Ez mégjobb!- préselte ki magából vihogva, és az arcomba tolt valami crack videót. Ahogy felnéztem a tömény hülyeségből a majdnem két méter magas, felnőtt férfi munkatársamra, ahogy térdét csapkodva nevet ezeken a dolgokon, nem bírtam, és belőlem is kitört egy jóízű kacaj.- Egyébként.- mondta, mikor viszonylag lenyugodott- Eddig két helyen látták őket.- hajolt le a gépemhez, hogy bejelöljön egy kávézót és egy bevásárló központot a térképen. - Ha megnézed, ezek híres turistaszálló helyek közelében van, a rongyrázósabb fajtából. Az egyik objektívem adom rá, hogy itt szálltak meg valahol.

-hmm lehet.- vizslattam a potenciális hotelek neveit.- De simán lehet, hogy csak bejöttek várost nézni erre nem adhatsz biztosítékot.- csavargattam az egyik tincsemet ami kiszabadult a kontyomból miközben gondolkodtam.

- Tudom, és erre is gondoltam,- egyenesedett fel, ezzel kikerülve a személyes aurámból, ami nem mellesleg nagyon zavart.- éppen ezért...- nyújtotta el szórakozottan a szót és pötyögött a telefonján.- Ebben a pillanatban itt haladnak- hajol megint a számítógép kijelzője felé, hogy rámutasson egy utcára.- erre felé.- nézett rám büszkén vigyorogva. Vicces, hogy pár hete még forgattam volna a szemem az önteltségén, de mostanra kezdek rájönni, hogy igazából ez a mosoly csak puszta örömet hordoz magában, hogy segíthetett valamiben. Talán csak bennem nagy a versenyszellem, és azt vetítettem mindig is ki rá.

- Te ezt honnan...?- esett le az állam. Johnny csak megköszörülte a torkát és sipákolós hangon, tini lányokat kifigurázva olvasta fel az előtte lévő beszélgetést.

- Hűű láttad őket a városban? Eszméletlen leheteeett. Sose gondoltam volna, hogy egyszer ilyen közel lehetek hozzájuk!!- Tette a kezét a homlokára, mintha mindjárt elalélna.- Aztán PabloForPresident_01 válaszolt!- tettetett meglepődést, én meg lassan a földre zuhantam a röhögéstől.- JuuUUuj IGEN! Azóta is próbálom feltűnés nélkül követni őket, mert nem hiszem el, hogy ITT VANNAK TŐLEM EGY MÉTERRREEE! éS MINDENFÉLE EMOJI AMIT NEM TUDOK FELOLVASNIII!- kiáltotta ugyanolyan lelkesedéssel. A kollégáink tányér nagyságú szemekkel bámultak az asztalom felé, és szerintem az egész szerkesztőség lefagyott az előadás hatására.- Oemdzsí!- tátotta el a száját Johnny, és berogyasztotta a térdeit. Lassan megfulladok a nevetéstől.- És mit csinálnak most? Merre járnak? Természetesen PabloForPresident_01 meglátta bennem az igaz fangirlt és elárulta.- dobta hátra a nem létező hajzuhatagát, majd picsogva folytatta az üzenet váltás színházba illő előadását.

- Te ezt nagyon élvezed ugye?- kérdeztem még mindig kuncogva miközben a könnyeimet törölgettem. Ennyit a nehezen kiszenvedett sminkemről.

- Talán egy kicsit.- grimaszolt mosolyogva.- Na gyere ez a mi esélyünk.

- És ki az a Pablo?!- akadtam ki a leglényegtelenebb dolgon.

- Ja ő a legkedveltebb tag. Körülbelül a fél fandomnak ő a kedvence.- legyintett, mintha ezt nekem is tudnom kéne.

Őrület.

Teljes felkészültséggel érkeztünk a zsúfolt belvárosba. Míg én egy tejesen üres füzetre, az előre megírt kérdéseimre, pár tollra, egy diktafonra, hozzá pótelemekre és a telefonom hangrögzítőjére hagyatkoztam, Johnny a vállán cipelte szerintem a fél stúdiónkat, egyszóval, bárhol készek voltuk egy profi interjú lezavarására, és eszünkben sem volt a véletlenre bízni.

- Te hallod én szerintem fel sem tudom ismerni őket ebben a tömegben.- Realizálódott bennem a kínos tény.

- Oh, nyugi, én igen.- húzta széles vigyorra a száját. És neki indultunk a délelőtti forgalomba.

- Hova özönlik mindenki?- ráztam a fejem, ahogy már a negyedik izzadt test súrolja az oldalamat, mintha az élete múlna rajta.

- Hallottam, hogy lesz valami kirakodós fesztivál akármicsoda. - húzta meg a vállát és hagyta, hogy a tömeg vigye magával. Ahogy beértünk a kordonnal lezárt útra, leesett az állam. Minden felé füst szállt fel, keveredve a frissen elkészült ételek finom, de felettébb furcsa illatával, minden második bódéról színes virágfüzérek lógtak, az eladók olyan édességeket és tárgyakat próbáltak rám erőltetni, amilyennel még sosem találkoztam. Ahogy beljebb értünk a gyerekek torreádor és élénk flamenco jelmezben kergetőztek a lábak között.

- Spanyol Tűz fesztivál!- lobogtatott meg nevetve egy szórólapot Johnny amit az előbb nyomtak a kezébe.

- Miben fogadunk, hogy ezért jöttek hamarabb?- nyújtottam a kezem, munkatársam felé.

- A vesztes fizet egy olyat.- csapott bele apró tenyerembe, miközben a másikkal egy bódéra mutatott ahol churrost árulnak.

- Állom.- ráztam meg ünnepélyesen összekulcsolt végtagjainkat, majd elengedtem volna, de Johnny nem eresztett.- Hé öö...mostmár...- néztem fel rá, de meg sem hallotta szavaim és a tömegbe bámult valamit nagyon erősen.- Johnny?- lóbáltam meg előtte a szabad kezem.

- Odaadnád a szórólapot?- nézett le értetlen szemeimbe- miután átnyújtottam a fényes, színes papírt, egyből belemélyedt a sorokba, még mindig nem eresztve. Mivel nem tudtam mi történik, inkább elnéztem abba az irányba ahova az előbb a colos. És akkor megláttam, a magas, a tömeghez képest erősen napsütött bőrű srácot, ahogy a sapkáját a fejébe húzva sétálgat a bódék előtt.

- Johnny ő...- fordultam vissza felé hevesen.

- Igen.- mondta, és végre elengedte a kezem, hogy megigazítsa a táskáját a vállán. Most, ahogy a levegő újra hozzáért a tenyeremhez, a nyári meleg ellenére is túl hidegnek és kényelmetlennek éreztem.- Ő Pablo...

Johnny egész vicces...

____________________

 igazából nem így terveztem ezt a vége dolgot, de ez van. legalább izgi. Egyébként egYÉrtELMű, hogy PabloForPresident_01 a kedvenc szereplőm.