zuhan
csak a szél süvítő hangját képes érzékelni
félelem ingázik testében
viszont nem a zuhanástól fél
még csak a földetéréstől se
tettei következményei rémíszti meg
pedig nem kéne aggódnia hiszen a landolás után semmilyen behatás nem érheti többet
levetette magát a mélybe
most azt hiheted hogy ez egy öngyilkosság helyszíne
pedig a sorok nem a halál rideg szavait hordozzák magukon
az alany nem egy felhőkarcoló széléről ugrott le hogy a sötétség megnyugvását keresse amíg szerettei a frissen felforgatott föld felett síratják
ez egy burkolt mondandó
talán megtalálod benne az értelmet
de az is meglehet hogy mindvégig a kaszás közömbös tekintetét látod a szavak mögött
pedig ez csak egy vers a változásról
